Diczkó László egy ízig-vérig lelkes, szívből kertészkedő magyar gazda, aki az általa termelt csilipaprikából készített szószokkal számos rangos nemzetközi díjat zsebelt már be.
Az elmúlt években a gondos gazdaszemléletnek köszönetően sikerült maximalizálnia a földjein termesztett csilipaprikák mennyiségét. László most új irányba kalandozik, és talajkímélő ökológiai szemléletű kertészkedésbe vágja fejszéjét.
A csilipaprika, mint monokultúra
Ha kóstoltad már a Chili Hungária Webáruházban kapható világbajnok Spirit of Attila csiliszószt, akkor tudod, milyen mennyei ízekről beszélünk. A csilimanufaktúra keretében csilipaprikák termesztése és feldolgozása zajlik, amelyből a tulajdonos Diczkó László vezetésével a legfinomabb csiliszószok, -fűszerek, -őrlemények és -cseppek készülnek.
Alapanyagként saját termesztésű csilipaprikát használnak, mint például a Ghost Chili, a Dorset Naga vagy a legerősebb fajták közé tartozó Carolina Reaper. Ezek a paprikák közel 2500 m2-es területen teremnek, monokultúrában.
Az ökológiai termesztést szolgáló talajkímélő gazdálkodás alapja ugyanakkor a vetésforgó lenne, László ezért egyelőre rövid távon valamiféle hibrid megoldásban gondolkozik.
Szemléletváltás
A magyar gazda részben a saját múltbeli tapasztalatára támaszkodva, részben pedig az interneten elérhető, talajkímélő technológiákról szóló videók és információk hatására jutott el arra a döntésre, hogy változtatni fog. Sorsdöntő volt számára a felismerés, hogy a talaj önmagában egy tökéletes ökoszisztéma, amin csak rontunk a beavatkozásokkal.
Megváltozott tehát a szemlélet. Kövesd nyomon László sikereit ezen az úton: olvasd a cég blogbejegyzéseit, László időről időre élménybeszámolót tart a felmerülő kihívásokról és az elért eredményekről, garantáltan élvezetes stílusban.
Kihívások a fenntartható gazdálkodás felé vezető úton
A cél mostantól egy olyan ökológiai szemléletű termesztéstechnológia kialakítása, amelyben a talajra nem csupán egy támasztóközegként, hanem komplex ökoszisztémaként tekint. Idén már nem szántottak, és az ültetvényen termett növényi részekre nem zöldhulladékként, hanem szervesanyag-forrásként tekintenek. A fókusz mostantól egyértelműen a talaj védelme, hiszen végeredményben a növény - és ezáltal az ember is - a talajból táplálkozik.
László maga is tartott attól, hogy eltérjen a bevett mezőgazdasági paradigmától és egy más szemléletű termesztés felé forduljon. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben megszerezte azt a tudást és gyakorlatot, hogy bátran bízhatott magában, a megfigyeléseiben, a paprikában és legfőképp a talaj természetes ökoszisztémájában. A cél már megvan, az odáig vezető út pedig telis tele van kérdőjelekkel és izgalmakkal. “Majd a változtatáson is változtatunk” - fogalmazott arra az esetre, ha esetleg valami mégis rossz irányba menne.
