Örök kérdés, hogy milyen úton kell elindulni a környezettudatos és az egészséges táplálkozás felé, de egy biztos: megkerülhetetlen a kérdés, és foglalkoznunk kell vele. Hangsúlyozza Nyikos Ráhel szakértő, aki számadatokkal alátámasztva is erősíti a fentartható táplálkozás fontosságát: míg az 1800-as években egymilliárdan éltünk a Földön, addig ma 7,8 milliárdnak vagyunk, ezzel a tendenciával pedig 2050-re tízmilliárd is lehetünk. Viszont az élelmiszerellátás ennyi embernél problémás, ráadásul egyre kevesebb földterület és édesvíz áll a Föld rendelkezésére.
Átlag fogyasztóként nem könnyű eldönteni, mi az, amit érdemes megvásárolni, nem csupán környezetvédelmi, de emberjogi szempontok mentén: az egyik jelzés – amelyet például a banán csomagolásán is látni -, a Fairtrade logó, vagy a főként halakon látható ASC-MSC jelzés, amely szintén megfelel az említett szempontoknak.
Kép: sustainweb.org
Létezik az úgynevezett ötvenkilóméteres diéta, amely a hazai és környékbeli élelmiszerek megvásárlását részesíti előnyben.
Ennek oka nem csupán a szállítás és a légszennyezés közti szoros összefüggés, hanem az is, hogy például kevesebb növényvédőszereket alkalmaznak, mint a külföldről behozott termékeken.
A saját hazai termékek választása mellett érdemes a legközelebbi piacról vásárolni a termékeket, így a húst vagy a tejet, valamint nem árt figyelni arra, hogy ma már gyakorlatilag bármely évszakban elérhetjük azokat a zöldségeket, gyümölcsöket, amelyek szezonálisak.
Ezzel csak az a gond, hogy nem ugyanazzal a vitaminszinttel kapjuk kézhez az adott terméket.
A dietetikus rávilágított a különféle egzotikumok jelenlétére is, ami egyrészt jó, hiszen már avokádóval, vagy éppen chia maggal is feldobhatjuk étkezésünket, ugyanakkor a hazai kistermelők nem tudnak versenyezni a hipermarketekkel, igény pedig láthatóan van az említett ínyencségekre.
Kép: ridikul.hu
Az előadásban szó esett a húsfogyasztásról is, mint kiderült, szakértők szerint egy átlag magyar ember kétszer annyi húst fogyaszt, mint amennyi az egészséges lenne. A túlzott húsfogyasztás káros a szívre is, és növeli a túlsúly kialakulását. Régen, a nehezebb beszerezhetősége miatt nagyobb volt az értéke is, rádásul hedonista módon táplálkozunk, nagy az élelmiszer pazarlás, ahelyett, hogy a felhalmozódott élelmiszereket rászorulóknak adományoznánk.
Az előadás anyaga itt érhető el.
