Honnan ered a Föld napja?
Ez az egyik legrégebbi környezetvédelmi kezdeményezés, amelynek Amerikában idén ünneplik 51. évfordulóját. Az ötlet 1969-ben fogant. Az első Föld napján, 1970. április 22-én – Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére – 20 millió amerikai emelte fel szavát a természet védelméért. Ez még a hidegháború időszaka volt, amikor a fegyverkezés és a nehézipari verseny mellett eltörpült a klímavédelem. A globális felmelegedés fogalmát sokkal inkább hóbortnak tekintették, mintsem tudományos ténynek. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy két évtizeddel később számos ország csatlakozásával a mozgalom nemzetközivé nőtt, és azóta a szerepe évről-évre egyre fontosabbá válik.
Magyarország az elsők között
A kezdeményezésnek a 80-as évektől kezdve komoly szervezeti háttere alakult ki. Felhívásukra a magyar környezetvédők az elsők között, 1990-ben megalapították hazánkban a Föld Napja Alapítványt, amely a kezdetektől fogva koordinálja a Föld napja rendezvényeit. Erről valószínűleg sokunknak eszébe jut a Critical Mass bringás megmozdulás, amelyet régóta a Föld napján szerveznek a városi forgalom növekedésének megfékezésére.
A dátumválasztás nem véletlen, hiszen április 21-e az északi félgömbön a meteorológiai tavasz kezdete. Mikor máskor hívhatnánk fel a figyelmet Földünk természeti sokféleségére, ha nem a tavasz nyitányán? A mozgalom eredeti jelmondata így hangzik:
„Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?”
Lehet, hogy a napjainkra jellemző szlogenáradatban némelyek túlzónak tartják ezt a jelmondatot. Aki viszont olvassa a Greendex hasábjait, már tudja, hogy minden környezetvédő kezdeményezést támogatunk, amely kicsit is hozzájárul a közös erőből táplálkozó változtatásokhoz.
Filmek a természeti változatosságáról
A Föld napjának a 2020-as években a biológiai sokféleség védelme és az emberi beavatkozások megfékezése a kiemelt témája. Gondoltátok volna, hogy a biológiai diverzitás csökkenésének 60%-áért általános étkezési szokásaink miatt az állatok takarmányozása felel?
David Attenborough: Egy élet a bolygónkon
Ki gondolná, hogy Sir David Attenborough, a természetfilmek alfája és omegája idén 93 éves lett. Ennek kapcsán – valószínűleg utolsó alkotásaként – filmesítette meg hitvallását Egy élet a bolygónkon címmel, a mű elérhető a Netflixen. Az Egy élet a bolygónkon önéletrajzi film, természetfilm és dokumentfilm egszerre. Egy élet munkásságának – több mint 60 évnyi világjárásnak, természetfigyelésnek – az összegzése szemet gyönyörködtető, szinte megható képsorokkal illusztrálva. A filmet nézve elkísérhetjük Attenborough-t a pingvinekhez, láthatunk gorillákat és magukat a mélybe vető rozmárokat is. A film olykor kissé hatásvadász, mégis átütően hívja fel a figyelmet a biodiverzitásra.
Kiss the Ground – Szerelmes üzenet a talajhoz
Szintén a Netflixen nézhető a Kiss the ground című dokumentumfilm, amely rendkívül sötét képet fest arról, hogy mekkora a baj a talaj minőségével. Megcsengetik a vészharangot, amikor kijelentik, hogy pár évtized alatt elfogyhat a termőföld az egész bolygóról. A felirattal nézhető Kiss the ground egy szerelemes üzenet a termőföldhöz, amelyet a téma iránt személyesen elkötelezett Woody Harrelson ad elő. A Netflixre jellemzően a műben amerikai sztárok sora jelenik meg, ám ami ennél jóval fontosabb, sikeres gazdák is megszólalnak bizonyítékokkal nyomatékosítva, hogy változtatni kell a hagyományos mezőgazdaságon.
Mérgezett Föld – Nem kell Amerikáig menni talajjavító módszerekért
A Youtube-on ingyen elérhető a Mérgezett Föld, Kővári Gábor Mihály rendező alkotása. A 2018-ban megjelent film szintén a talajjal foglalkozik: pusztulásával és javításának módszereivel. Magyar ökológusok magyarázzák el a talaj egészséges működését, többek között Dr. Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet igazgatója. Véleményem szerint a film fő erénye az, hogy megoldásokat kínál. A Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. bemutatásán keresztül kiderül, hogy Magyarországon milyen eszközökkel javítható leghatékonyabban a termőföld. A filmet megnézve a téma annyira magával ragadott, hogy önálló cikkben is kifejtettem a földminőség javításával kapcsolatban rendelkezésünkre álló ismereteket.
Hazánk változatos vízi ökoszisztémája – a ráckevei és soroksári Duna-ág
Szendőfi Balázs, a fiatal halkutató, zenész és természetfilmes jóvoltából 4 érdekes, hazánk vízi élővilágával foglalkozó filmet nézhetünk HD-minőségben a Youtube-on. Én magam valahogy mindig előnyben részesítem a közvetlen környezetemről szóló alkotásokat. Úgy vélem, hogy a globális problémák megértéséhez először hazánk helyzetét kell megismernünk. A halak élővilága – annak ellenére, hogy a halak elsődleges indikátorai a klímaváltozásnak – manapság kevés figyelmet kap. Szendőfi legfrissebb mozija a ráckevei és soroksári Duna-ág rejtett életébe enged betekintést.
Kitekintés a természetből az emberi viselkedésre – Minimalizmus
Válogatásom utolsó darabja kicsit kilóg a sorból, mert nem a természet sokféleségét mutatja be, hanem egy gondolkodásmódot, amellyel változtathatunk a környezetünket túlzottan kizsákmányoló magatartásunkon. A szintén a Netflixen, magyar felirattal nézhető alkotás két barát életét mutatja be, akik visszatértek a minimalizmus eszményéhez. Az eredetileg 1970-ből származó, manapság reneszánszát élő eszme lényegi gondolata az, hogy tanuljunk meg különbséget tenni a valóban fontos és a fölösleges dolgok között, hogy kisebb lábnyommal élhessünk.
Hajas Gyula Bence - Greendex
