2021. június 13.
//
Antal, Anett névnap

Egy gazdag római kori exlégiós birtokát rejtheti az ösküi fennsík

Az utóbbi hetekben ismét előkerült az Öskü melletti római kori lelőhely témája és állapota. De vajon miért fontos Aranyoskút, és mi került elő innen? A Laczkó Dezső Múzeum munkatársával, Pálffy Sándor restaurátor-régésztechnikussal beszélgettünk.
  • Valószínűleg egy gazdag, leszerelt római kori legionárius birtoka állhatott az Öskü melletti Aranyoskút lelőhelyen
     
  • Találtak itt már egy körülbelül 6 ezer éves őskori kőbaltát is, de több unikális római kori lelet is előkerült
     
  • A helyet legalább 25 éve fosztogatják

 

Ahogy arról portálunk is beszámolt, a régóta tartó fosztogatások miatt nemrég munkacsoport jött létre az Öskü melletti Aranyoskút néven ismert lelőhely megvédésére. A téma aktualitását az adja, hogy a közelben napelemparkot bővítenek, melynek régészeti szakfelügyelete során Papp Attila régésztechnikus olyan régészeti jelenségekre figyelt fel, melyek arra engednek következtetni, hogy a bántai út közelében (Várpalota-Öskü között) feltételezhetően egykor egy római kori út húzódhatott. Jelenleg ennek régészeti vizsgálata zajlik. 

Hetekkel ezelőtt Ovádi Péter országgyűlési képviselő is megtekintette a területet, melyből ma leginkább talajegyenetlenségek, (beásások) és a gyep látszik, pedig a föld mélyéről igen gazdag leletanyag került elő. A Laczkó Dezső Múzeum régésztechnikusként is dolgozó restaurátora, Pálffy Sándor mesélt nekünk Aranyoskút történetéről. Mint mondja, nem újkeletű lelőhelyről van szó.

Pálffy Sándor, a Laczkó Dezső Múzeum restaurátor-régésztechnikusa.Pálffy Sándor, a Laczkó Dezső Múzeum restaurátor-régésztechnikusa.

Ursio, a leszerelt exlégiós

1785-re datálható az első felfedezés, amikor is egy 2. századi katonai diploma került elő. Ez egy Ursio nevű leszerelt legionárius nevére kiállított, két bronzlemezből összeállított lepecsételt táblaegyüttes. Az Antoninus Pius római császár által 153 novemberében kiadott diplomán a legionárius katona leszerelési okirata mellett az is szerepel, hogy Ursio római polgárjogot és házassági jogot kapott. Akkoriban ezek a diplomák biztosították a leszerelt katonák jogállását és a földterülethez való jutásukat. Ursio a Cohors II Alpinorum légióban szolgált és egy kelta törzsből, az azalok törzséből származott. Akkoriban ezek a belső törzsek megbecsült tagjai voltak a birodalomnak, szinte saját önkormányzattal rendelkeztek. Ahogy Pálffy Sándor fogalmaz, a rómaiak a konszolidált időszakban nem erőből toltak le mindent a bennszülött lakosság torkán, hanem viszonylagos önkormányzatot adtak nekik. A diplomáról azt mondja:

„Ez egy rendkívül értékes darab, egy kezünkön meg tudnánk számolni, hogy az egykori Pannónia provinciából mennyi ilyet ismerünk.”

Ez a katonai diploma az 1785-ös politikai helyzet miatt aztán Bécsbe került, és feltehetőleg a mai napig ott porosodik.

Ursio diplomája mellett egy másik katonai dokumentum is előkerült Aranyoskútról. Laczkó Dezső és Rhé Gyula leír 1912-ben egy Ursioéhoz hasonló leletet, ám ezt korábban, 110-ben állították ki egy Themus nevű, lovas alakulatnál szolgáló exlégiósnak. Úgy ismeretes, hogy Themus katonai diplomája később a körmendi Batthyány-Strattmann-kastélyba került, de azt 1945-ben kifosztották, így a hollétéről sajnos semmit sem tudunk.

A következő leírás Rómer Flóris nevéhez kapcsolódik. A híres régész, bencés szerzetes 1860-ban értekezett az ösküi lelőhelyről, mint értékes régészeti terület. Azóta 10-20 évente folyamatosak a bejelentések a helyszínről. Írtak róla 1911-ben, 1920-ban, és 1942-ben is. Főleg érmék és kerámia töredékek, alapfalak és 1957-ben egy kőszarkofág is került elő a földből.

 

A három kőtöredék és a birtok központi szerepe

Pálffy Sándor szerint az eddig megtalált leletek közül három római kori kőtöredék nevezhető igazán különlegesnek. Az első egy madár alakot is ábrázoló oltártöredék, a második egy bántai homokkőből faragott 3. századi császárportré, a harmadik pedig egy 4. századi szarkofágtető. A régésztechnikus azt mondja, ez a három lelet is mindenképp bizonyítja az Aranyoskút lelőhely unikalitását. Érdekesség, hogy egy Oceanus tengeri vagy folyami istent ábrázoló bronzfej is előkerült, Csirke Orsolya régész-igatóhelyettes 2008-as hitelesítő ásatásán. A bronzfej egy kocsidísz lehetett.

A feltételezések szerint Aranyoskút nem egy kicsi villa, hanem egy gazdag, leszerelt római kori legionárius birtoka is lehetett, minimum 10 épülettel. „Ha valami, akkor a két katonai diploma ezt támasztja alá” – véli Pálffy Sándor. A villakomplexum élete a kora császárkortól Kr.u.1-2. századtól a Kr.u. 4. századig nyomon követhető, felöleli az egykori Pannónia provincia fennálásának egész időtartamát.

Úgy gondolják, az Öskü melletti birtok egykor központi szerepet tölthetett be a környéken. Akkoriban bizonyos régiókban a vidékies szórt rendszeres településszerkezet volt a jellemző, ami azt jelenti, hogy több villa és kisebb település egymástól látótávolságra helyezkedett el, amik kapcsolatban voltak egymással.
„Mindenképp kellett lennie egy központnak, ami összetartotta a kisebb telepeket, földbirtokokat. Úgy vélem Aranyoskút lehetett az a központ, amelyik gazdaságilag kézben tartotta a környező kisebbeket. Feltételezések szerint az ilyen birtokközpontokat a leszerelt légiósok a családjaik vezetésével irányították. A közeli Gyulafirátót-Pogánytelek hasonló központ lehetett” -magyarázza a Laczkó Dezső Múzeum régésztechnikusa. Hasonló településszerkezet egyébként a Bakony másik oldalán, Pápa környékén is megfigyelhető.

Az Aranyoskút lelőhelyből melyből ma leginkább talajegyenetlenségek és a gyep látszik.Az Aranyoskút lelőhelyből melyből ma leginkább talajegyenetlenségek és a gyep látszik.

A birtok központi szerepére a kiterjedtsége mellett az akkori mércével mérhető gazdagságot jelző leletekből lehet következtetni. Pálffy Sándor példaként említi, hogy nemrégiben találtak meg egy kerámia fűtőcső töredéket a helyszínen, ami arra utal, hogy fűtőcső rendszer futhatott az egyik római épület falában, ilyet pedig főként a tehetősebb emberek birtokolhattak. „Bár elterjedt volt a provinciában a fűtött ház, de egy ilyen rendszer kiépítésére nem mindenkinek volt pénze. Egy nagyobb faláda bronz díszítése is előkerült, ami szintén nem a szegénységre utal” -mondja.

Az Aranyoskút tehetősségéről szőtt elméleteket az is bizonyítja, hogy olyan importanyagokat (Galliai és Germániai terra sigillata díszedényeket, berakásos fibulákat, komoly pénzforgalomra utaló éremanyagot) is találtak, amik csak egy gazdag kereskedelmi út által juthattak ide. Úgy vélik, Aranyoskút vízellátását nemcsak a közvetlen közelében lévő számos forrás, hanem a közeli, 8-as út melletti Kikeri-tónál levő egykori római gát biztosíthatta. Ez a gát átalakításokkal a középkorban is használatban volt.

Öskün egyébként nem csak itt, hanem a település nyugati oldalán is találtak rómaiak jelenlétére utaló régészeti jelenségeket: a kerektemplom közelében, az úgynevezett Jaszencsina dűlőben egy Aranyoskútnál kisebb, de több kőépületből álló római kori település található.

Neolitikumtól a 20. századig

Vissza Aranyoskúthoz. Ahogy bevezetőben írtuk, a koracsászárkori élet mindennapjait egyebek mellett a narancssárga márványozott festésű kerámiák, és kőemlékek is reprezentálják, de ha még visszább megyünk az időben, a további leletek arról tesznek tanúbizonyságot, hogy a neolitikumban, rézkorban és a bronzkorban is éltek emberek Aranyoskútnál. A bejárások során egy 6 ezer éves kőeszköz, egy kőbalta is előkerült, amit én is kezeim közt tarthattam. Joggal mondhatom: érdekes érzés így kapcsolatba kerülni a régmúlttal. Pálffy Sándor hozzáteszi:

„Sokan nem tudják, de az őskorban hatalmas kereskedelem folyt a mai Magyarország területén is. Olyan helyekről érkeztek ide eszközök, amikre talán nem is gondolnánk."

A tárgyak nem csak határainkon belülről (például Tokajból ) cseréltek gazdát a korabeli már létező kereskedelmi utakon, hanem a Közel-Keletről, a tengermellékekről is érkeztek számtalan anyagból a legkülönfélébb kövekből és kagylókból készült eszközök, ékszerek.

Pálffy Sándor beszélgetésünk során kezembe nyomta azt a bronz buzogánydarabot is, amit a kora középkorban az Árpád-korban készítettek, és szintén Aranyoskúthoz köthető. A szomszédságban egy középkori falu maradványa is megtalálható, amit a dokumentumok Lowosnak, azaz Lovasnak írnak le. Aranyoskúttól északnyugati irányban egy avar kori temetőt is felfedeztek és tártak fel 1909-1927 között.

A helyszínen második világháborús tankállások is felfedezhetők, melyek jelentősen megbolygatták a római kori rétegeket, épületmaradványokat.

Menteni, ami menthető

Ahogy a fentiekből is látszik Öskü és környéke bővelkedik a felfedezésekben, gyakorlatilag a neolitikumtól a római koron át felfelé egészen a 20. századig minden korszakból került elő leletanyag. Ahogy a korábbi cikkünkben is írtuk, a hely gazdagságára nem csak a szakemberek, hanem a műkincsgyűjtők is ideje korán felfigyeltek.

Értékes leletek a földbőlÉrtékes leletek a földből

Az illegális műkincskeresők fémdetektoraikkal 25 éve bizonyíthatóan kiforgatják a földet kincsek után kutatva. A közelmúltban épp ezért hívták életre Ovádi Péter parlamenti képviselő javaslatára a Bántamentő nevű munkacsoportot, mely helyi emberekből, helytörténészekből és helytörténeti kutatókból, és múzeumi szakemberekből is áll. Céljuk amellett, hogy folyamatosan figyelik a lelőhelyet és megakadályozzák fosztogatásokat, hogy bevonják a civileket a jövőbeli tudományos munkákba. Ennek egyik első lépése, -ha a járványhelyzet engedi, - egy közösségi régészeti nap megszervezése lesz.

„Ez azt jelenti, hogy helyszínen fémkereső műszerrel, múzeumi önkénteseink segítségével összeszedünk mindent, amit lehet és ott, a helyszínen elvégezzük az elsődleges tisztítást. Célunk ezzel a közösségi munkával, hogy a helyiek is lássák, milyen értékek lapulnak a közelükben. Ez azért is lesz fontos lépés, hogy megmentsük azokat a leleteket a múzeumnak, a tudományos feldolgozás és a közösség számára, amiket csak lehet. Mert bármennyire gazdag a lelőhely, veszélyeztetve van"-hangsúlyozza Pálffy Sándor.

Távlati célok közt szerepel az is, hogy geofizikai felméréseket végezzenek további leletek és a föld alatt megbúvó épületek alaprajzai után kutatva. Talán nem elképzelhetetlen, hogy Balácapuszta mintájára a távoli jövőben egyszer turisztikai központ is létrejöhet Aranyoskúton.

Ge. Á.
Kovács Bálint

További cikkek

Egy érintetlen kultúra utolsó remekművei
Egy érintetlen kultúra utolsó remekművei
Mintegy kilencven évvel ezelőtt Molnár Mária református misszionárius hozta Magyarországra a melanéz őslakosok azon használati tárgyait, amiket most a Laczkó Dezső Múzeumban nézhetünk meg.
A nemzet összetartása olyan alap, amelyet semmi nem tudott lerombolni
A nemzet összetartása olyan alap, amelyet semmi nem tudott lerombolni
Trianon gyakorlatilag halálos ítéletet jelentett Magyarország számára, mi mégis képesek voltunk talpra állni, s a két világháború közt eltelt 20 évben olyasmit sikerült felépíteni, amire a mai napig alapozhatunk: a nemzeti egységet. A nemzeti összetartozás napján Nyári Gábor történész tartott előadást a Laczkó Dezső Múzeum az újranyíló Magyar Világ 1938-1940 című kiállítás kapcsán.
25 éve fosztogatják az Öskü melletti római kori lelőhelyet, most munkacsoport jöhet létre a megvédésére
25 éve fosztogatják az Öskü melletti római kori lelőhelyet, most munkacsoport jöhet létre a megvédésére
Az Öskü és Bánta közti lelőhely jelentősége a balácapusztai villagazdaságéval vetekedhet.
Több mint 1000 évig feküdtek Veszprém határában, most fény derül a kilétükre
Több mint 1000 évig feküdtek Veszprém határában, most fény derül a kilétükre
Még a honfoglalásunk előtt temették el azokat az embereket, akiknek a sírjai most előkerültek a 8-as út építési munkálatai során. A hét sírból álló avar-kori temető számos régészeti kincset rejtett, de hogy pontosan mit találtak a múzeum munkatársai és kik is voltak az avarok, abban S. Dr. Perémi Ágota főmuzeológus-régész segített tájékozódni.
Avar-kori temetőt találtak a nyolcas út építkezésén
Avar-kori temetőt találtak a nyolcas út építkezésén
A 8. sz. főút Veszprém déli elkerülő építése váratlan értékek felbukkanását eredményezte. A Budapesti csomópont kiépítését megelőző földmunkák során egy eddig ismeretlen avar temető került elő.