A fenntartható dízel gyártásának kettős előnye van; fenntarthatóbb üzemanyagot állítanak elő, a hulladék feldolgozásával pedig segítik a körforgásos gazdaságot, amelynek a vállalat vezető szereplőjévé kíván válni a régióban. A MOL Nyrt. nemrégiben frissített stratégiájának megfelelően 2030-ig több mint 100 ezer tonna/év bioüzemanyag előállítását tervezi.
A Pannon Egyetem kutatási eredményeit alapul véve a MOL 2012-ben kezdte meg a kutatás-fejlesztési munkát, amelynek során meghatározták a feldolgozható alapanyagok típusait és minőségi elvárásait, majd a 2018-ban indult beruházás során kialakították az új bio alapanyagok fogadásához, tárolásához és feldolgozásához szükséges infrastruktúrát. Az új eljárás próbaüzeme tavaly márciusban kezdődött.
Hancsók Jenő Professzor Úr, az egyetemi kutatás vezetője: „Az innováció alapjául szolgáló önálló hidrogénezési technológia kidolgozásában a Pannon Egyetemnek fontos és meghatározó szerepe volt a tématerület jelentőségének felismerésében, a kutatási-fejlesztési tevékenység kezdeményezésében, a kitartó, folyamatos és eredményes alap- és alkalmazott kutatási, valamint iparjogvédelmi (találmányi bejelentések munkapéldányának elkészítése és folyamatos gondozása) tevékenységével.”
A Pannon Egyetem (PE) a fenntartható mobilitás (közlekedés, szállítás) megvalósíthatóságával, többek között, a belsőégésű motorok környezetbarát, alternatív (nem kőolajeredetű) motorhajtóanyagainak kutatásával-fejlesztésével több, mint két évtizede foglalkozik. A PE dízelgázolajok esetében is új, nagy energiatartalmú és környezetbarát komponensek felismerésére és kifejlesztésére fókuszált megújuló alapanyagokból.
„Fő célunk volt a kőolajalapú dízelgázolajok minőségét elérő vagy azt meghaladó tulajdonságú komponensek előállításának kidolgozása alternatív nyersanyagokból, alapanyag- és energiatakarékos, környezetbarát, valamint gazdaságos módon. A Diesel-motorok hajtására alkalmas vegyületcsoportok rendszerszemléletű elemzése alapján felismertük, hogy erre a célra a megfelelő forráspont-tartományú és célirányosan kiválasztott szerkezetű nyíltláncú paraffin szénhidrogének elegyei a legalkalmasabbak. Ezek fém-, kén-, nitrogén-, halogén- és oxigénmentesek. Alkalmazási tulajdonságaik (pl. égési tulajdonságok, energiatartalom, hidrogéntartalom, folyási tulajdonságok, káros égéstermékek keletkezése, csendes égés, stb.) jobbak, mint a kereskedelmi forgalomban kapható dízelgázolajoké. Így természetesen csökken a környezetkárosító hatás, különösen az egyre növekvő közúti áruszállítás esetén. ”- tette hozzá a professzor.
A Pannon Egyetemen és a MOL Nyrt-nél lefolytatott kutatások eredményei alapján meghatározták a bio-/hulladék eredetű alapanyagok dízelgázolaj komponensekké való önálló átalakítására alkalmas technológiai rendszert. Az új tudományos és műszaki felismeréseket, eredményeket két európai és egy magyar találmányi bejelentésben foglalták össze, amelyek közül kettőre már szabadalmi oltalmat kaptak.
„A világon az elsők között ismertük fel az említett megújuló alapanyagok korlátozott rendelkezésre állását és az azokból történő biohajtóanyag előállítására alkalmas beruházások nagy költségigényét. Ennek megfelelően szisztematikus K+F tevékenységet végeztünk különböző természetes/hulladék alapanyagok és kis értékű, finomítatlan kőolajeredetű gázolajfrakciók változó arányú elegyeinek együttes átalakítási lehetőségeinek vizsgálatára kiváló minőségű dízelgázolajok előállítása céljából. Ennek során a fő kihívás azon technológiai rendszer felismerése, valamint alkalmazhatóságának igazolása volt, amely alkalmas több, egymás mellett és egymás után végbemenő különböző sebességű és eltérő hőszínezetű kémiai átalakulások eredményeképpen, nagy hozzáadott értékű biokomponens-tartalmú dízelgázolajok előállítására. Fontos megemlíteni, hogy a folyamat során kísérő termékként értékes, biokomponens-tartalmú benzinfrakció is keletkezik, ami növeli a kőolajfinomító benzinkészletét.”- emelte ki Hancsók Jenő.
A Pannon Egyetem és a MOL Nyrt. több, egyenként körülbelül 500 órás kísérletet végzett a bioeredetű komponenst tartalmazó alapanyagok és az átalakításuk során keletkező termékek korróziós (pl. acélok „roncsolódását” okozó) hatásainak vizsgálatára. Ezek eredményei is jelentős mértékben hozzájárultak és hozzájárulnak a biztonságos és megbízható üzemeltetéshez.
