A kisajátítás nem egyenlő a vagyonelkobzással. Ez egy szigorúan szabályozott jogi eljárás, amelynek során az önkormányzat közérdekű célból magához vonja egy magánszemély vagy cég ingatlanát. A törvény világosan fogalmaz: erre kizárólag kivételes esetben, közérdekből kerülhet sor, ha az adott beruházás máshol nem valósítható meg. (Veszprém esetében ezt a beruházást nem egy épület, út, vagy más építkezésben kell értelmezni, hanem a város zöldterületének fejlesztésében.) Cserébe a tulajdonost teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás illeti meg. A város tehát nem egyszerűen elveszi a telket, hanem megvásárolja – még akkor is, ha a tulajdonos eredetileg nem akart megválni tőle.
Mielőtt a hivatalos gépezet beindulna, az önkormányzatnak meg kell próbálnia békés úton megegyezni. Az eljárás egy hivatalos vételi ajánlattal indul, amelyet egy független értékbecslés alapoz meg. Ha a tulajdonos rábólint az összegre, sima adásvételi szerződést kötnek. A hatósági eljárás csak akkor veszi kezdetét, ha az ajánlatot visszautasítják, a tulajdonjog vitatott, vagy a tulajdonos esetleg nem felkutatható.
Megegyezés hiányában az önkormányzat az illetékes kormányhivatalhoz fordul. A hatóság kirendel egy független igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt a tényleges piaci érték megállapítására. A kártalanításnak fedeznie kell magát az ingatlan értékét, a visszamaradó telekrész esetleges értékcsökkenését, valamint a költözéssel vagy az üzletmenet megszakadásával járó indokolt költségeket is.
A kormányhivatal végül határozatot hoz a kisajátításról és a kártalanítás pontos összegéről. Ha a tulajdonos úgy érzi, hogy a megállapított ár méltánytalanul alacsony, bírósághoz fordulhat. A kártalanítás kifizetése vagy bírósági letétbe helyezése után az önkormányzat birtokba veheti a területet, a bíróság pedig az építkezéstől, vagy jelen esetben a zöldfejlesztéstől függetlenül, utólag dönt arról, jár-e további anyagi kompenzáció a korábbi tulajdonosnak.
