Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Aktualitások és tények a mentelmi jogról

2010. március 2. 7:02 // Forrás: Hunyadfalvi Balázs
Sokan azt hiszik, hogy a mentelmi jog a büntethetetlenséggel vagy valamiféle kiváltsággal azonos fogalom.

A mentelmi jogról sok téves elképzelés alakult ki, egyvalami biztos: képviselőt csak akkor lehet „automatikusan”előzetes letartóztatásba vagy őrizetbe venni, ha tetten érik. A mentelmi jog intézménye nem középkori templom, ahová, ha valaki bemenekül, nem lehet hozzányúlni. Ez a védettség egyébként nemcsak az országgyűlési képviselőket illeti, hanem például az alkotmánybírákat, az ombudsmanokat, s általában a közjogi tevékenységet végezőket. A mentelmi jog célja, hogy ennek a közjogi tevékenységnek az ellátása zavartalan és zaklatásmentes legyen. A mentelmi jognak két értelmezése van.

A mentelmi jog értelmezése

Az egyik, hogy az országgyűlési képviselőt sohasem lehet felelősségre vonni a leadott szavazata vagy képviselői véleménynyilvánítása miatt. Ez büntethetőséget kizáró ok, ami a volt képviselőt megilleti. Kivételt jelent, ha becsületsértést követ el, rágalmaz vagy államtitkot sért. A felelőtlenség a képviselőnek a parlamentben, a bizottságokban, a frakciókban és néha a parlamenten kívül is (pl. pártrendezvényeken), képviselői minőségében végzett munkájára, felszólalásaira, nyilatkozataira, kritikáira, közbeszólásaira, szavazataira vonatkozik. A képviselői minőség határairól és helyszíneiről (pl. pártgyűlés, médiákban való szereplés) régóta viták folynak, e problémák a konkrét mentelmi eseteknél rendre előjönnek.

A mentelmi jog másik értelmezése a sérthetetlenség. Ez azt jelenti, hogy a képviselői mandátum fennállása alatt nem lehet büntető-eljárást indítani, folytatni vagy büntetőjogi kényszerintézkedést alkalmazni. Kivéve, ha a képviselőt tetten érik, akkor előzetes letartóztatásba vagy őrizetbe lehet venni.

A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet indokolt megőrizni, ugyanakkor a jogintézmény megtépázott tekintélyét vissza kell állítani, ezért – véleményem szerint - a védett személyek körét jelentősen szűkíteni, a védelem tartalmát pedig a visszaélésszerű joggyakorlás kizárása érdekében egyértelműsíteni kell.

Egyeseket kiad az Országgyűlés, másokat nem

Ha a bűncselekménnyel alaposan gyanúsítható személy mentelmi jogára csak később, a büntetőeljárás előre haladtával derül fény, az eljárást fel kell függeszteni, és a mentelmi jog felfüggesztésére, illetőleg a hozzájárulás megadására jogosulthoz indítványt kell előterjeszteni. A vádirat benyújtásáig ezen indítványt a legfőbb ügyész, ezt követően pedig a bíróság terjeszti elő. Tettenérés esetén az indítványt azonnal, minden késlekedés nélkül kell előterjeszteni.

A gyanú alapján megindítani szándékozott büntetőügyben, amely még nem került bírósági szakba, csak a legfőbb ügyész kérheti az Országgyűlés elnökétől a mentelmi jog felfüggesztése iránti állásfoglalást. A mentelmi jog felfüggesztése nem jelenti a bűnösséget, mint ahogy a felfüggesztés megtagadása sem jelenti az ártatlanságot.

A legfőbb ügyész csak gyanút fogalmaz meg, nem is fogalmazhat meg mást, hiszen addig nyomozást sem tud indítani, amíg a mentelmi jogot fel nem függesztik. Számtalan olyan mentelmi ügy volt, amelyben az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogot és utána megszüntette az ügyészség az eljárást. Mindezt azért tette, mert nem gyűlt össze annyi bizonyíték, ami a látszat szerinti gyanút megalapozta volna.

A mentelmi jog felfüggesztése tehát még nem jelenti azt, hogy az ügyészi átirat szerinti gyanú beigazolódott, az már vádirat. Hiszen jelen pillanatban is folyik képviselők ellen bűnvádi eljárás.

Akit közvádas bűncselekménnyel gyanúsítanak, annak mentelmi jogát az Országgyűlés az esetek már említett döntő többségében felfüggeszti. A képviselő mandátumát nem érinti a mentelmi jog felfüggesztése, a mandátum lejártáig képviselő marad, gyakorolhatja képviselői jogait. Ez hozzátartozik a közjogi tevékenységéhez. Ez független attól, hogy ellene vádirat készült és a vádiratot benyújtották. Mindaddig, amíg jogerős ítélet nem születik, addig ő a képviselői tevékenységét szabadon kell, hogy gyakorolhassa.

Alappillérből kiskapu?

Egy dolog mindenképp biztos. A mentelmi jog jogintézménye magasztos eszmék eredményeként született évszázadokkal ezelőtt. A parlamentarizmus pilléreként védte a képviseleti joggal felruházottakat és biztosította számukra a tisztességes munkavégzés lehetőségét. Mára az alappillérből kiskapu lett, mert a jogintézmény normái mögé bújva egyre többen élvezik az immunitás átmeneti védelmét. Olyan esetekben is, amikor nyilvánvaló, hogy anélkül a törvény szigorával kellene szembesülniük. A jog nem erkölcsi kérdés, szokták mondani. Mégis elvárható, hogy idomuljon a kor kihívásaihoz, ill. a megváltozott társadalmi, mentális és technikai változásokhoz.

A lehetőség természetesen adott, hisz a mentelmi jog bástyája csak ideig- óráig nyújt védelmet jogosultjának, viszont következetes jogalkalmazás esetén van lehetőség az eljárás felfüggesztése után, annak folytatására is.

vehir.hu

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.