Március 15-e az olthatatlan szabadságvágy napja. Amitől aztán a legteljesebb, legszeretettebb ünnepünk. Ezért is lehet bennünk keserűség, hogy az önfeledt ünneplésnek ezúttal nem adhatunk teret - áll a polgármester közösségi oldalán közzétett bejegyzésében a nemzeti ünnep alkalmából.
A világjárvány gúzsbaköt bennünket. Nem sétálhatunk a tavaszi napsütésben, hogy barátainkkal találkozzunk. Nem gyűlhetünk össze, hogy együtt emlékezzünk a márciusi ifjakra. És megannyi hétköznapi rutintól is tiltva vagyunk, hogy ne ártsunk magunknak, és ne veszélyeztessünk másokat. Már egy éve tapasztaljuk, hogy milyen fojtogató a szabadság hiánya. Mégsem méltányos összevetni nehéz helyzetünket a 173 évvel előttünk járó elődeinkével. Mert akkor a bátor kiállás, a hősiesség, az önfeláldozás volt a követelmény, ahhoz, hogy a rabságot felválthassa a szabadság. Most a józan ész, az önmegtartóztatás, a fegyelmezettség is megszabadíthat bennünket a járvány okozta béklyóktól. - fogalmazott Porga Gyula, aki Ovádi Péter, országgyűlési képviselővel közösen helyeztek el kokárdát a Dózsa téri 1848-as emlákműnél.
Március 15-e, szép nemzeti ünnepe arra figyelmeztessen mindannyiónkat, hogy nem vagyunk egyedül. Ami azt is jelenti, hogy számíthatunk mások segítségére, és azt is jelenti, hogy mások is számítanak a mi együttműködésünkre - zárta ünnepi gondolatait.
A városban egyébként szűk körben több civil szervezet és intézmény is tartott megemlékezéseket, minden esetben betartva a járványügyi korlátozásokat.
