Március elsejével hatályba lépnek a lakossági hitelezésre vonatkozó új szabályok. A még tavaly év végén elfogadott kormányrendelet értelmében a jelzálog- és a gépjárműkölcsönöknél a hitel aránya a fedezetként felajánlott ingatlan, illetve autó értékének legfeljebb 75 százaléka lehet a forintalapú termékek esetében, míg az eurókölcsönöknél 60, egyéb devizahiteleknél pedig maximum 45 százalék. Korlátot kapnak azonban a lízingtermékek is.
A lakás- és a gépjárműlízing esetében a finanszírozás aránya a forintalapú termékeknél 80, az eurónál 65, míg más devizáknál 50 százalék lehet. Az autóhitel, illetve -lízing esetében változik a maximális futamidő is: az eddigi nyolccal szemben mostantól már legfeljebb hétéves szerződéseket köthetnek a finanszírozók. Egy másik új, szintén hétfőtől hatályos jogszabály az előtörlesztési díjaknál is plafont vezet be.
A háztartások januárban 8,2 milliárd forinttal több kölcsönt fizettek vissza annál, mint amennyi új hitelt a hónap során felvettek. Tovább csökkent az új lakáshitelek értéke: euróalapú termékekből 14 hónapja, a forintkölcsönökből kilenc éve, míg a svájci frankban jegyzett hitelekből még soha nem értékesítettek olyan keveset, mint idén januárban. Emellett a forintalapú fogyasztási hitelekből is kevesebb fogyott. Utoljára tavaly januárban mért az MNB ilyen alacsony szintet, amely akkor fél évtizedes mélypontot jelentett.
A legnagyobb visszaesés a gépjárműhiteleknél várható. Mivel a kölcsönök döntő többsége most euróalapú, ezért a legfeljebb 60 százalékos fedezeti arány komoly szigorítást jelent az eddigi 80 százalékos plafonnal szemben, ráadásul eközben a maximális futamidő is rövidül egy évvel.
