Munkaügyi hivatal és drogambulancia
Molnár Ernő, a Lokálpatrióták képviselője szólalt fel elsőként, a munkaerő-piaci helyzet alakulásáról szóló beszámolóval kapcsolatosan. Véleménye szerint nagyon jó anyagot állítottak össze az illetékeset. Kérdezte, van-e realitása annak a javaslatának, hogy a volt lokátor-laktanyát alakítsák át a munkaügyi központ igényeinek megfelelően.
Baumgartner Lajos, a gazdasági bizottság elnöke beszámolt az utóbbi időszak munkaerő-piaci változásairól, a kormány intézkedéseinek negatív hatásairól.
Zimmermann József, a munkaügyi központ főigazgatója a központtal kapcsolatban elmondta, van pénzük új helyre költözni, de még nem találták meg a megfelelő épületet. A mostani is megfelel az uniós elvárásoknak, azonban a kialakításakor csak évi 2500 munkakeresővel számoltak. Mára ez a szám eléri a 4-5000-et.
Szabóné dr. Virányi Judit, az Alkohol-Drogsegély Ambulancia igazgatója beszámolt a szenvedélybetegek nappali ellátásáról. Baumgartner Lajos szerint, az egyre mélyülő szegénység kényszeríti az embereket a szenvedélybetegségekbe való menekülésre.
Nyolc milliárdos hitelállomány
Az ülés legfontosabb napirendi pontjáról, a költségvetésről majd két órán keresztül tárgyaltak a képviselők. A határozatot Debreczenyi János polgármester vezette elő, elsőként Mazák György, a pénzügyi bizottság elnöke kért szót. Elmondta, egyezik a pénzügyi bizottság véleményével, amely azonos a könyvvizsgálói állásponttal. A képviselő tolmácsolta a pénzügyi bizottság kérését, miszerint tekintsék át a városi intézményrendszer finanszírozását, mert ott súlyos problémák vannak. A nehéz helyzetnek csak egyik oka a kormányzati pénzek megvonása, a másik, hogy nem tudnak takarékoskodni a városon belül.
Tény, a választás évében megindult a felülvizsgálat, de nem elég intenzíven. Óriásira duzzadt Veszprém hitelállománya, jelenleg körülbelül 8 milliárd. Újra kell gondolni a pályázati módszereket is, ugyanis túl sok a pályázat és a ezzel járó önrész. Meg kell vizsgálni, hogy milyen gazdaságfejlesztő tevékenységeket folytat a város. Rákérdezett, miért nincsenek benne a költségvetésben azok a kérések, amiket a fideszes országgyűlési képviselők felvetettek, például lakótelepek környezetének fejlesztése.
Hartmann Ferenc, az MSZP frakcióvezetője elmondta, ennek az önkormányzatnak ez az utolsó költségvetése. Mint felelősségteljes ellenzék, nem tudják elfogadni a tervezetet, mondta. A ciklus elején a jobboldal egy kiváló minősítésű várost kapott meg, de mára ebből semmi sincs. A város hitelállománya elérte a 8 milliárd forintot, ami a a teljes költségvetés 40 százaléka, négyszerese a 2006. évinek. Csak működtetésre 3 milliárdot kölcsönt igényel az önkormányzat, ez is mutatja, nem tudják finanszírozni az intézményeket. Emellett nem esett még szó a közüzemi-szolgáltató hiteléről, ami természetesen szintén az önkormányzat hitele.
Szándék és valóság
Debreczenyi János válaszában emlékeztetett, már 2007-ben azt hangoztatta az ellenzék, hogy nem lesz költségvetés, vagy csak „összefércelnek” valamit, ami el fog bukni. Ehhez képest még itt vannak. Figyelmeztetett, csak azt a pénzt lehet elkölteni, amit valaki megkeresett. A pályázatok módszere nem lehet rossz, hiszen már több milliárd forintot sikerült elnyerni. A város vezetése nem tudhatja előre, mikor-milyen pályázatokat írnak ki. A képviselőknek el kell döntenie, fejleszteni akarnak vagy beszűkülni. Kérte az ellenzéket, hogy sorolja fel azokat a kudarcokat és a segélyeket, amiket emlegetnek.
Debreczenyi János
Szalay András, az SZDSZ frakció vezetője fontosnak tartotta volna, hogy a polgármester röviden, szóban összefoglalja a költségvetést. Elismerte, a városnak vannak eredményei, azonban a hitel mennyisége nagyon aggasztó, 2010-ben 2,1 milliárd forintot kell törleszteni, 2011-ben már 3 milliárdot. Ha ezek beruházási hitelek lennének, nem lenne gond, ám ezek inkább presztízs-projektek megvalósítására mennek el. Át kellene strukturálni a beruházásokat, inkább gazdaság-fejlesztő projektekkel, például ipari parkok kialakítása. Fontos meglátni a különbséget a szándék és a valóság között.
Szűkös a bevételi oldal
Baumgartner Lajos, a gazdasági bizottság elnöke szerint a legmeghatározóbb a bevételi oldal, idén a normatív állami támogatások összege 443 millió forinttal kevesebb. A 2009.évi tervszámokhoz képest a tűzoltóság támogatása közel 21 millió forinttal, a bábszínház költségvetése pedig 13 millió forinttal csökkent. Az oktatásban 6,8 millió forinttal terveztünk, ehelyett nem egtészen 2,8 millió forint állami támogatást kapunk. A szociális kiadások tekintetében 1,5 milliárddal számoltunk, ezzel szemben 977 milliót kapunk. Egészségügyben 337 millióból kapunk 190 milliót. Városüzemeltetési feladatokra 1,472 milliárd forintból 192 milliót fedez az állam. Ez jól mutatja, miért van szükség ekkora hitelállományra. A bevételi oldalon többek között a rossz ingatlanpiaci körülményeket vagy az iparűzési adó változása miatti kieséseket is figyelembe kell venni. A bevételi oldal szűkösségének okozói pedig pont a városi ellenzék oldalán ülnek.
Baumgartner Lajos
Molnár Ernő szerint „húzós” a költségvetés, de már nem először. Úgy véli, ezt kell megszavazni, ha ettől működik a város.
A távközlés csodái
Katanics Sándor megköszönte, hogy végre több, régi, kádártai problémára is jut pénz. Úgy véli, a költségvetésen látszanak a választások közelsége. Szerinte megkérdőjelezhető a beruházások iránya, illetve az Aditus Kft.-vel való szerződéskötés, hiszen a tavaly megnyert összegek 13 százalékát elviszik. Mint országgyűlési képviselő az ország sorsának egészét kell figyelembe vennie, szerinte komolytalanok voltak Horváth Zsolt és Navracsics Tibor kérései, hiszen ők is tudták, nem létfontosságú problémákra kérnek pénzt. A szocialista képviselő sajnálatát fejezte ki, hogy a város intézményvezetőinek jutalmát elvették. Felhívta a figyelmet a képviselői keret felhasználása ismételt átvizsgálásának szükségességére. Végül megköszönte, hogy a Fidesz frakció olyan gyorsan küldi tovább az információkat Navracsics Tibornak, hogy az már sms-ben meghívta a ma délutáni programra.
Katanics Sándor
Debreczenyi János nem támogatta az Aditus Kft. szerződésének felülvizsgálatát, úgy vélte, fontos megbecsülni a minőséget és szakmai tapasztalatot. Végül vitatta, hogy Katanics Sándor milyen mértékben veszi figyelembe az ország érdekeit, hiszen igen rossz helyzetben vagyunk.
Némedi Lajos, az oktatási bizottság elnöke hozzáfűzte: ahhoz képest, hogy Katanics Sándor komolytalannak tartja a fideszes országgyűlési képviselők kéréseit, most Hartmann Ferenc magáévá tette azokat módosító indítványában. Némedi Lajos a forrásokat is megjelölte: például a szentgáli területek ára, amit vissza kellene fizetni a város kasszájába. Ami képviselői keretének felhasználását illeti, úgymond ő mindig a város érdekében tette.
Gonosz kormány
Mazák György úgy érezte muszáj válaszolnia a szentgál-ügyre. Véleménye szerint minden rendben volt, míg egy volt fidesz-frakciótag el nem kezdett ellenkampányolni. Aztán persze belátta, hogy tévedett és bocsánatot kért. De a bocsánatkérés mellé be kellene fizetni a kiesett összeget is, valamint annak a környezetvédelmi tanulmánynak az árát, amit a város egyelőre nem készíttetett el. Utána lehet beszélni Szentgálról és arról, kinek mennyit kell befizetni. Arra is rámutatott, hogy a 443 milliós költségvetési hiány egyenesen arányos az Aditus Kft. sikerdíjával. Végül a szocialista képviselő megesküdött, ha Orbán Viktor, hatalomra jutása után mindet visszaad, amit a mostani „gonosz” kormány elvett, és Veszprémnek új költségvetése lesz, akkor azt ő is meg fogja szavazni.
Mazák György
Baumgartner Lajos örömét fejezte ki, hogy Katanics Sándornak tetszenek a költségvetés Kádártát érintő számai és emiatt azt várja, hogy ellenzéki képviselőtársa igennel fog szavazni. Annak viszont nem örült, hogy az állami normatívák tekintetében a kötelező és nem kötelező feladatokkal próbált magyarázkodni.
Szentgál és sportcsarnok sokadszor
Czaun János alpolgármester is hozzászólt a szentgáli történethez. Elmondta, külön napirendi pontban fog az ügyről tájékoztatást adni. A probléma korábban kezdődött, hiszen a mostani, királyszentistváni telephely már a 13. helyszín. A területkeresés 500 millió forintba került. Az alpolgármester megkérdőjelezte Katancs Sándor hozzászólását az etikáról és rákérdezett, etikusak-e az ellenzék kritikái, mikor a direkt nekik szóló egyeztetésre nem mentek el.
A megszólított szerint etikus, mert a javaslataikat írásban is beadták, bizottsági üléseken is előadták. Szerintük nem volt komoly az egyezetési törekvés, amely a novemberi költségvetési tervezetről szólt volna. Továbbá kifejtette, ő nem Kádárta képviselőjeként szavaz, hiszen az esküjükben sem az van, hogy Kádárta fejlődéséért fog dolgoznia, hanem az egész városért. Így semmiképp nem tud megszavazni olyan költségvetést, amiben ekkora a hitelállomány.
Hartmann Ferenc végül hozzátette, meg kellene nézni ki fejezte be a sportcsarnok törvénytelen építését. Hozzátette, a polgármester is részt vesz a KDRFT azon ülésein, ahol már jóelőre kiderül, milyen pályázatok várhatóak a közeljövőben.
A város 2010. évi költségvetését 15 igen, Hartmann Ferenc nem szavazatával és Gyimesi Károly, Hartai Ervin, Katanics Sándor valamint Mazák György tartózkodásával elfogadták.
