A kutatás eredményeit a Harvard Egyetem, a Birminghami és a Leicesteri Egyetem, valamint a University College London szakemberei publikálták az Environmental Research című tudományos folyóiratban. Kutatásuk során arra jutottak, hogy
a légszennyezettség 8,7 millió ember halálát okozta a vizsgált évben, 2018-ban.
A halálos áldozatok száma meghaladja a dohányzás miatt és maláriában évente meghaltak együttes számát.
(Illusztráció: Christopher Ott on Unsplash)
Ahelyett, hogy kizárólag műholdak átlagos becsléseire és felszíni megfigyelésekre alapozták volna kutatásukat, a szakértők a NASA által felügyelt, háromdimenziós légkörkémiai modellt is alkalmazták, amely sokkal részletesebb felbontást biztosított és különbséget tudott tenni a szennyező források között. "Ahelyett, hogy az átlagos elterjedést vizsgáltuk volna egy nagy régióban, fel akartuk térképezni, hol van a szennyezés és hol élnek az emberek, hogy sokkal pontosabban tudhassuk, mit lélegeznek be" – mondta Karn Vohra, a Birminghami Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
Kiderült: azokban az országokban a legmagasabb a halálozási arány, ahol a legnagyobb mértékű a fosszilis üzemanyagok használata például erőművekben, az otthonokban és a járművekben. Az elemzés szerint az Egyesült Államokban és
Európában tíz halálesetből több mint egyet a légszennyezettség okoz,
Ázsiában viszont minden harmadik halálesetet. Dél-Amerikában és Afrikában lényegesen alacsonyabbak a halálozási arányok.
Az újonnan becsült halálozási értékek jóval magasabbak a korábban végzett hasonló számítások eredményénél. A The Lancet című orvostudományi folyóirat által 2019-ben készített jelentés szerint például 4,2 millió halálesetet okoz évente a porból, az erdőtüzek okozta füstből és a fosszilis üzemanyagok égetéséből származó szennyeződés. A mostani, a korábban véltnél durván nagyobb értékek még a tanulmányt készítő kutatókat is meglepte. Eloise Marais, a University College London kutatója, a tanulmány társszerzője elmondta, először megdöbbentőnek találták az eredményeket, de aztán a szennyezés egyre több és több hatását fedezték fel. "Minél tovább keressük a hatásokat, annál többet találunk”.
A tudósok kapcsolatot találtak a fosszilis üzemanyagok égetéséből származó légszennyezettség és a szívbetegségek, a légúti betegségek és még a látás elvesztése között is. A fosszilis üzemanyagok kibocsátása nélkül a világ népességének várható átlagos élettartama több mint egy évvel megnövekedne, miközben a gazdasági és egészségügyi költségei mintegy 2,9 billió dollárral csökkenne.
Az új vizsgálat részletesebben elemzi az erőművek, járművek és egyéb források által kibocsátott koromrészecskék hatását. Ezek az apró, egy átlagos emberi hajszál átmérőjénél mintegy 30-szor kisebb részecskék belélegezve leülepednek a tüdőben és változatos egészségügyi problémákat okoznak.
A helytelen lakossági tüzelés és kerti égetés okozza a legnagyobb légszennyezettséget Magyarországon (Illusztráció: Shutterstock)
Elsősorban a téli hónapokban hazánkban és megyénkben is érezhetően romlik a levegő minősége – ezért pedig leginkább saját magunkat okolhatjuk. A Nemzeti Népegészségügyi Központ korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a kültéri légszennyezők elsődleges forrása a helytelen lakossági fűtési módok alkalmazása, az avar és a kerti hulladék égetése, továbbá a közlekedés.
A legtöbbet tehát mi magunk tehetnénk a saját egészségünkért: azzal, ha a kerti hulladékot nem égetjük, hanem komposztáljuk; ha a szemetünket nem a kazánba, hanem – lehetőleg szelektíven gyűjtve – a kukába dobjuk; és ha az autó helyett a tömegközlekedést választjuk.
