Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Csak az számít, mire van szüksége az embereknek

2020. december 5. 4:00
Rekordszavazattal választották meg két és fél éve országgyűlési képviselőnek, most pedig már az állatok védelmét is rábízták országos szinten. Ovádi Péterrel beszélgettünk parlamenti kulisszatitkokról, a miniszterelnökről, „gombnyomogatásról” és 2022-ről.

Ön elkapta már a koronavírust?

Istennek hála, nem voltam beteg eddig, pedig környezetemben többen is átestek már rajta. Nekik és mindenkinek, aki a kórral küzd, mielőbbi gyógyulást kívánok, a többi embertől pedig azt kérem, tartsák be még egy kis ideig a szabályokat, és akkor mielőbb magunk mögött hagyhatjuk ezt a nehéz időszakot.

Tényleg isteni szerencsének tűnik, hogy megúszta eddig, hiszen rendszeresen ingázik a főváros és Veszprém között, miközben tucatnyi emberrel találkozik. Áruljon el néhány kulisszatitkot a parlamenti munkáról. Milyen érzés belépni az Országházba?

Aki járt már a Parlamentben, az ismeri azt a felemelő érzést, amit az épület sugároz magából. Képviselőként belépni pedig még ennél is többet jelent. Felelősséggel jár az itteni munka, amivel a választók ruházták fel az embert, és aminek minden nap meg kell felelni. Ezért is volt nehéz megélni azt, amikor az ellenzék olyan utcai stílust vitt be a parlamentbe, ami nem méltó ahhoz a helyszínhez, ahol történelmünk több sorsfordító eseménye is lezajlott.

Igaz, hogy a kormánypárti és ellenzéki politikusok nem is köszönnek egymásnak a folyosón?

Ez egyáltalán nem igaz. Én személy szerint több baloldali politikussal is szoktam beszélgetni. A parlamenti munka nem csak az Országgyűlésben zajlik, hanem például a bizottságokban is, ahol jobban megismerjük egymást emberileg is. Külön kell választani az emberi kapcsolatokat a szakmai vitáktól. Tény és való, hogy az ország jövőjéről és a helyes útról teljesen más az elképzelése az ellenzéknek, mint nekem és a többi kormánypárti politikusnak, de ezeket a vitákat le lehetne, és le is kéne folytatni kulturált stílusban. Valaki ebben partner az ellenzék részéről is, de láthatjuk azt is, hogy néhányan a baloldalról a kocsmai stílust próbálják meghonosítani a parlamentben is.

Maradjunk a kulisszatitkoknál! Milyen a kapcsolata a miniszterelnökkel? Milyen gyakran beszélnek személyesen és ilyenkor milyen tárgyalópartner Orbán Viktor?

Rendszeresek ezek az informális egyeztetések közöttünk, ami pedig már az első ilyen alkalmakkor szembetűnő volt, a miniszterelnök rendkívül kíváncsi az emberek véleményére. Ebben pedig sokszor támaszkodik ránk, választókerületi képviselőkre, akik a saját térségünkben élők véleményét és igényeit tolmácsoljuk neki. Szinte minden beszélgetésen elhangoznak azok a kérdések tőle, hogy „Mi a véleménye az embereknek, mire van szükségük?”.

És ilyenkor milyen válaszokat kap a miniszterelnök?

Én csak a magam nevében tudok nyilatkozni. Abban a különleges helyzetben vagyok, hogy egy megyei jogú város mellett 24 kisebb település lakóit is képviselhetem a döntéshozatalban és a miniszterelnök előtt is.

Azt a korszakot éljük Magyarországon, amikor a Fidesz-KDNP kormány soha nem látott fejlesztési programokat indított el a városokban és a vidéki falvakban is.

Ennek okán Veszprém és a térsége egyaránt érintett a Modern Városok Programban és a Magyar Falvak Programban is. A legfontosabb ismérve ezeknek a támogatásoknak – és ezzel vissza is kanyarodnék a kérdésre – hogy az emberek valós igényeire ad konkrét válaszokat. Veszprémben így épülhet meg az uszoda, az új völgyhíd, megújulhat a Petőfi Színház és a Csermák Zeneiskola, hogy csak néhányat említsek. A kistelepülések pedig állami forrásból orvosi rendelőket, közösségi házakat, iskolákat, óvodákat és utakat fejleszthetnek.

A Magyar Falvak Program lényege az, hogy az önkormányzatok célzott beruházásokkal, egy egyszerűsített pályázati rendszerben igényelhetnek 100%-os intenzitású támogatásokat olyan életminőséget javító fejlesztésekre, amelyek arra hivatottak, hogy megszűnjön a különbség a vidéki és városi életminőség között a szolgáltatások színvonalának tekintetében. Veszprém 1. sz. választókörzetében lévő 24 kistelepülés ez idáig már 100-nál is több nyertes pályázaton keresztül 1,5 milliárd forintot kapott a fejlesztéseire.

Ön kikre támaszkodik munkája során?

Már 2018-ban, amikor megválasztottak azt mondtam, hogy szeretnék folyamatosan elérhető képviselő lenni, aki az itt élőkkel közösen gondolkodik és dolgozik a térség előmeneteléért. Ebben nagy segítségemre vannak a települések polgármesterei, akik úgy, ahogy én a miniszterelnöknek tolmácsolom az itt élők igényeit, a polgármesterektől én kapok visszacsatolást. Jó látni azt, amikor összeülünk a polgármesteri fórumokon az összes település vezetőjével, a széthúzás helyett az összetartás, az egymás segítése kerül mindig előtérbe. Ezeken a fórumokon kívül igyekszem minél többször személyesen is találkozni az emberekkel. Megválasztásom óta körülbelül 500 rendezvényen vettem már részt, de rendszeresek a fogadóóráim Veszprémben és a falvakban is. Utóbbiakat egyébként a COVID ellenére is sikerült megtartani.

Országgyűlési képviselői feladatai mellett októbertől egy új megbízatásban is helyt kell állnia. Ön a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Mi a története ennek a kinevezésnek?

Szintén a miniszterelnökkel való beszélgetésekre tudok visszautalni. Ahogy már mondtam, Orbán Viktor nagyon kíváncsi a különböző közösségek véleményére, igényeire, így merült fel még korábban ez kérdés is, amikor a veszprémi és környékbeli állatvédelmi szervezetek helyzetéről és lehetőségeiről beszélgettünk. Én elmondtam neki azokat a terveket, kitörési lehetőségeket, amelyek működőképesek lehetnek, ezekre mind nagyon nyitott volt. Október 1-től pedig megkaptam a bizalmat arra, hogy mindezt országos szinten is képviseljem.

Két hónap után milyen tapasztalatokat tud leszűrni?

Olyan embernek tartom magam, aki egy új feladatba nagy lendülettel veti bele magát és egyből eredményeket akar felmutatni. Sokszor viszont a lassú víz, partot most elv kifizetődőbb tud lenni. Az állatvédelem területén viszont ez épp ellenkezőleg van, két hónap után is sikerült jelentős eredményeket elérnünk. Kinevezésemkor azt ígértem, hogy minden állatvédelemmel foglalkozó szervezet, szakértői csapat és döntéshozatali szereplő véleményére kíváncsi vagyok, ezeket meghallgatva és ezekre építkezve szeretnék dolgozni ezen a területen. Többek közt az ő javaslatuk alapján kértem a kormányt, hogy a kijárási tilalom alatt is engedélyezzék a kutyasétáltatást, valamint nemrég sikerült fellépni a húsevő prémes állatok prémcélú tartása ellen is. Sőt, a leendő veszprémi állatvédelmi kompetenciaközpont létrehozására is megkaptuk a forrást az államtól. Ezek már konkrét eredmények, de a munka nagy és látványos része még csak most következik. Pályázatokat szeretnénk kiírni civil szervezeteknek, valamint felülvizsgáljuk az ebrendészetek működését is.

Igaz, hogy azért küzd, hogy az állatkínzók letöltendő börtönbüntetést kapjanak?

Igen. Úgy gondolom, a szigornak ebben az esetben valóban visszatartó ereje lenne. Ebben a kérdésben is számos civil szervezettel konzultáltam már, ők is megerősítették, hogy a magyar törvények nemzetközi összehasonlításban is megfelelőek, ami fontos, hogy be is tartassuk ezeket az egyértelmű szabályokat, ha kell, beszéljük át még többször az ügyeket.

Munkám során egyébként is kommunikáció a kulcsszó.

Ez érvényes a miniszteri biztosi feladatokra és az országgyűlési képviselői munkára is.

Hogyan tudja összeegyeztetni ezt a két munkát?

Igyekszem szétválasztani a két feladatot úgy, hogy amikor országos teendőimet látom el, a fél szemem akkor is Veszprémen legyen. Én az itt élők bizalmából lehetek az országgyűlésben, ezért a választókörzetem mindig is prioritást fog élvezni. Azt a tapasztalatot és tudást, amit miniszteri biztosként szerzek, próbálom helyben is minél inkább kamatoztatni, hogy ebből is Veszprém és a térség jöjjön ki győztesen.

Sokszor éri az a vád a kormánypárti képviselőket, hogy csak „gombnyomogatók” az országgyűlésben. Legutóbbi például akkor, amikor a Pannon Egyetem modellváltásáról kellett dönteni. Ön is megszavazta a keszthelyi Georgikon Kar elcsatolását, pedig korábban ez ellen emelt hangot.

Szögezzük le, hogy én a Pannon Egyetem gyengítését sohasem szavaztam volna meg, ezt a mai napig tartom.

Amikor felmerült, hogy a Georgikont elcsatolják és létrehoznak egy nagy országos agráregyetemet, módosító indítványt tettem, hogy ezzel együtt kerüljön a Pannon Egyetemhez a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi kara. Mindeközben folyamatosan egyeztettem az egyetem vezetésével, akik megerősítettek abban, hogy a zalaegerszegi kampuszban hatalmas potenciál rejlik, lévén, hogy ugyanitt épül a Zala Zone, az ország legmodernebb autóipari tesztpályája, ami mind az oktatásban, mind a gazdaságban óriási erőt rejt magában. Tehát összességében a Pannon Egyetem nyertesként került ki ebből a felsőoktatási modellváltásból, ezt nem csak én, hanem az intézmény vezetői is megerősíthetik.

Akik között nemsokára Navracsics Tibor is helyet foglal majd, hiszen ő a várományosa a kuratóriumi elnöki széknek abban az alapítványban, ami hamarosan átveszi a Pannon Egyetem fenntartói jogait. Milyen a kapcsolata manapság azzal az emberrel, aki mellett elkezdett aktívan politizálni?

Szerintem Tibor is megerősítené, ha azt mondom, baráti viszonyt ápolunk a mai napig. Az, hogy ő lett az Európa Kulturális Főváros kormánybiztosa, garancia, hogy sikeresek lesznek azok a projektek, amiket anno kitaláltak Porga Gyula polgármesterrel. Én mindkettejüket biztosítottam arról, hogy országgyűlési képviselőként, amiben csak tudok, segítek nekik. Az egyetem pedig nagyot nyerne azzal, ha Navracsics Tibor, egy ízig-vérig veszprémi személy kerülne az alapítvány élére. Az ő tudása és tapasztalata, valamint elkötelezősége Veszprém iránt megkérdőjelezhetetlen jobb és baloldalról egyaránt.

Két és fél éve képviselő és még legalább másfél év hátra van a megbízatásából. Mivel lenne elégedett, ha hogyan vonulna be ez a négy év a térség történetébe?

Annak örülnék, ha minden kistelepülésen élő és minden városi ember azt mondaná, ebben a négy évben még jobb lett itt lakni. Ha kézzelfogható fejlesztések érnének révbe. Ha körülnézünk, szerintem nem haladunk rossz irányba, hiszen már épül a 8-as főút elkerülője, az uszodát nemsokára birtokba vehetik az emberek, ezekre 30 éve vártak az emberek. De reményeim szerint elkészül a 8-as és 82-es utak összekötőszakasza és az új aranyosvölgyi völgyhíd is, hogy csak a legnagyobb beruházásokat említsük. A kistelepüléseken pedig folyamatosak az út- és intézményfejlesztések.

Mi lesz 2022-ben? Talán már nem korai megkérdezni, hogy szeretne-e újrázni?

A Fidesznek van egy pontosan meghatározott jelölési metódusa, amikor pártszövetségünk dönt a képviselőjelöltek személyéről, ehhez pedig mindenki tartja magát, így hivatalosan nem tudok mondani semmit. Azt viszont elmondhatom, hogy minden nap úgy és azért dolgozom, hogy ezt a munkát 2022 után is folytathassam.

 

Az interjú készítésének dátuma: 2020. november 27.

Hajas Bálint
Kovács Bálint
további cikkek
A Bátrak Ligája keretein belül mérkőztek meg a fiatalok A Bátrak Ligája keretein belül mérkőztek meg a fiatalok Szerdán a Március 15. úti Sportcsarnok küzdő fiataloktól zengett, akik a Honvédelmi Sportszövetség által életre hívott Bátrak Ligáján vetélkedtek. Az eseményen több általános iskola mintegy száz tanulója versengett. tegnap 22:37 Harminc éve igazolják, hogy Veszprém tényleg a „királynék városa” Harminc éve igazolják, hogy Veszprém tényleg a „királynék városa” Három évtizedes jubileumát ünnepelte vasárnap a Zonta Club veszprémi szervezete. Harminc éve azért jöttek létre a nemzetközi szervezeten belül, hogy jobb világot építsenek a nőknek. Azóta ösztöndíjakon, jótékonysági akciókon és kulturális programokon keresztül is tettek ezért, a civil munka pedig a jövőben is folytatódik. 2024. április 22. 11:34 Kutyacsaholás a színházban állatvédelem Kutyacsaholás a színházban Van kutyabarát kávézó, étterem, könyvtár, hivatal, de egy színházban eddig meglepő lett volna négylábúakkal találkozni. A Veszprémi Petőfi Színház viszont most ebben is formabontó volt, ugyanis a VII. Lélektől Lélekig Fesztiváljának szombati napján az állatvédelemnek és a felelős állattartásnak is szentelt egy beszélgetést, így pedig a teátrum előcsarnokában az érdeklő közönség soraiban feltűnt több kutya is. 2024. április 21. 14:14 Legendás fájukról neveztek el fesztivált a szentgáliak Legendás fájukról neveztek el fesztivált a szentgáliak Ezen a hétvégén tartották Szentgálon a Barkóca fesztivált, aminek névadója a település határában álló háromszáz éves fa, aminek a gyümölcséből, mint kiderült kiváló pálinka készül. 2024. április 21. 16:14

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.