2020. november 24.
//
Emma névnap

A második világháború előtti utolsó békeéveket bemutató kiállítás nyílik a Laczkó Dezső Múzeumban

A Magyar Világ 1938-1940 című kiállítás a világháború előtti utolsó békeévek társadalmát, eseményeit, gondolkodását mutatja be.

Október 21-től Veszprémben is látható az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Kodolányi János Egyetem és a Magyarságkutató Intézet kiállítása, melyet eddig csak a Magyar Nemzeti Múzeumban lehetett megtekinteni.

Egy igazán különleges, hiánypótló kiállításon vehetünk részt, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a 80 évvel ezelőtti Magyarországot olyannak mutassa be, amilyennek az akkor élt elődeink látták. A második világháború előtti békeévek voltak azok, amikorra egyértelműen bebizonyosodott, hogy Trianon után az ország szociálisan, kulturálisan, gazdaságilag és politikailag egyaránt képes volt talpra állni és megerősödni. A területi revíziókkal békés úton 7 millió magyar térhetett vissza az anyaországhoz.

A két világháború közötti korszak a magyar kultúra, a művészetek és a tudományok felvirágzásának kora olyan alkotókkal, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Herczeg Ferenc, Babits Mihály és Móricz Zsigmond, vagy olyan tudósokkal, mint a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert, Cholnoky Jenő és Bay Zoltán

- emlékeztetett a hétfői megnyitón Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.

Mint hozzátette: ezek voltak azok az évek, amikor a magyar társadalomban még senki nem kérdőjelezte meg az ezeréves értékeket, keresztény hitünket, ősi magyar hagyományainkat és identitásunkat. Ezekben az években még magától értetődőnek számított, hogy százezrek vettek részt a Hősök terén az Eucharisztikus Világkongresszus miséin, vagy hogy a Szent Jobbot szállító vonatot tömegek ünnepelték. Mindezt úgy, hogy Magyarországot két folyamatosan terjeszkedő totalitárius diktatúra, a náci Németország és a kommunista Szovjetunió fenyegette, ennek következtében pedig különböző „izmusok” törtek be hazánkba.

Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális fejlesztésekért és finanszírozásért felelős helyettes államtitkára.

Krucsainé Herter Anikó kiemelte: 1939-ben tartottak egészen a rendszerváltásig utoljára szabad országgyűlési választást Magyarországon, amelyen elsöprő többséggel győzedelmeskedett a nemzeti értékeket és az érdekeket képviselő erő, amely bizonyítja, hogy a szélsőséges eszméket valló csoportok soha nem kerültek volna hatalomra idegen segítség nélkül.

Ahogy minden korszak, a két világháború közti időszak is rendkívül ellentmondásos, rengeteg olyan esemény van, ami árnyalja megítélését, de nem lehet elvitatni, hogy az a hazaszeretet, tenni akarás és hit, amely a korszak társadalmára jellemző volt, példaértékű a mai kor embereinek számára is–mondta.

Brányi Mária alpolgármester arra emlékeztetett, hogy bár a 20. századról rengeteg információnk van, mégis szükséges, hogy legyen egy olyan kurátori vezérfonal, mint ez a kiállítás, amely mentén szintetizálhatjuk, hogy a 20. századelő magyar képzőművészei, zeneszerzői, irodalmárai az európai élvonalba tartoztak. A Magyar Világ 1938-1940 segíthet abban, hogy a 20. századot megismerve a saját kultúránkat is a helyén kezeljük.

Brányi Mária alpolgármesterBrányi Mária alpolgármester

Szabó Péter, a Kodolányi János Egyetem rektora kiemelte, a Nemzeti Múzeum után nem véletlenül került Veszprémbe a kiállítás, hisz a város 2023-ban Európa Kulturális fővárosa lesz. A kiállításról szólva kiemelte: egy nyugodt, pezsgő kulturális, élhető korszakot mutat be, amelyben jó volt magyarnak lenni.

A mai fiatal generációnak nagyon kevés tudása van a nemzet, a kultúra és a civilizáció fogalmáról, melyeket talán fontosabb bemutatni, mint valaha, hiszen ma szemmel látható rendetlenség van körülöttünk.

A kiállítás segíthet rendet teremteni, és egy olyan adalék, mely élményszerűen tudja megmutatni, hogy milyen is volt az a kor, melyről nagyon ellentmondásos információk keringenek ma is Magyarországon.

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azt mondta: a kiállítással a történelem fehér foltjai kiszínezésre kerülnek, és reméli, hogy minél több fiatalnak sikerül megmutatni, hogy a trianoni trauma után milyen gyorsan álltak talpra és nyújtottak páratlan teljesítményt nagyszüleink és dédszüleink. Többek közt ennek köszönhető, hogy a magyarság megmaradt.

A kiállítás bemutatja az árnyoldalakat is: ekkortájt született meg az első két zsidótörvény, érezhetően növekedett az antiszemitizmus, miközben a vidéki társadalom problémái még mindig megoldásra vártak.

Péterváry Szanyi Brigitta múzeumigazgató távolléte miatt köszöntő levelében úgy fogalmazott: nehéz időket élünk, különösen a kulturális intézményeknek jelent kihívást a vírusos helyzetben megszólítani a közönséget. Kiemelte: a megfelelő intézkedések mellett kiállításaik biztonságban látogathatók és minden korosztálynak élményt nyújtanak.

A Magyar Világ 1938-1940 címú kiállítás június 6-ig tekinthető meg a Laczkó Dezső Múzeumban.

Ge. Á.
Domján Attila