Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Amikor a kreativitás és a környezetvédelem találkozik

2020. szeptember 27. 4:00
Gyerekkoromban a nővéremmel együtt szaloncukor papírba csomagolt gyufás skatulyából és a fűrészelés során megmaradt kis fahulladékokból készítettünk karácsonyfadíszt, amiket az udvari kis fenyőfára aggattunk. Akkoriban még nem tudtuk, de tulajdonképpen már az upcycling művészetét műveltük.

A 90-es évekhez képest mostanra már egyáltalán nem cseng idegenül az upcycling fogalma, igaz, még mindig sokan keverik a recyclinggal, részben azért is, mert magyarul mindkettőt csak újrahasznosításként szoktuk emlegetni. Az eredeti angol kifejezések azonban egy kicsit más-más jelentéssel bírnak.

Míg ugyanis a recycling alatt magát a hulladék alapanyag újrahasznosítását értjük – pl. a PET palackok gyűjtését és ismét PET palackként való felhasználását –, az upcycling egyfajta értéknövekedést jelez: ilyenkor tulajdonképpen új életet lehelünk a hulladékként kezelt anyagba, magára az anyagra pedig nem is feltétlenül hulladékként tekintünk. Emiatt is, az upcycling egy fokkal tudatosabb szemléletmódot igényel, hiszen ebben az esetben a hulladék kezelésével kapcsolatos lépésekre (tárolás, szállítás, elhelyezés) nincs szükség – amelyek egyébként valahol megint csak környezetkárosítóak tudnak lenni.

Ez is upcyclingEz is upcycling

Az upcycling klasszikus példája a fent említett DIY (Do it yourself – Csináld magad) módszer, illetve ekként emlegetik a kiürült konzerves dobozok vázává, vagy éppen a raklap bútorrá alakítását is, igaz, hivatalosan utóbbiak a repurpose fogalma alá tartoznak: bár a szemléletmód mindkettő esetében azonos, az upcycling során maradékanyagokkal vagy egy tárgy feldolgozása során adódó alapanyagokkal dolgozhatunk, a repurpose viszont az adott tárgy eltérő célra történtő, de változatlan formában való felhasználását jelenti.

Pontos definíciók ide vagy oda, ahogy a környezetvédelem egyre égetőbb kérdéssé válik, a hulladék kreatív módon való felhasználására is egyre nagyobb reflektorfény vetül, és a jó példák is sokasodnak. Egyelőre elsősorban a művészet és a dizájn, illetve a divat háza táján – nyilván nem véletlenül, hiszen ezek azok a területek, amelyekre a kreativitás, a rugalmasság és a szabályok újragondolása a legjellemzőbb.

Alkotás a 2018-as Trash Art Magyarország-pályázatról / Fotó: hybridart.huAlkotás a 2018-as Trash Art Magyarország-pályázatról / Fotó: hybridart.hu

Zámbó Attila Csopakon élő képzőművész műanyag flakonokból, hulladék fenyődeszkából vagy éppen purhabból születő alkotásairól például mi is írtunk, korábban pedig a veszprémi Városházán nyílt gondolatébresztő kiállítás öt művész hulladékból, hulladékról készült műveivel. De említhetném a Hybridart és a Trash Art Magyarország kezdeményezéseit is, akik szintén rendszeresen tesznek azért, hogy felhívják a figyelmet a hulladék keletkezésének megelőzésére, annak veszélyeire és újrahasznosítására, és ha előbbiekről nem is hallott az olvasó, az interneten böngészve vagy a közösségi oldalakat görgetve bizonyosan találkozott már különböző, szemétből készült művészi installációk képével.

Ezek célja egyébként a legtöbb esetben valóban az érzékenyítés és a figyelemfelhívás – amellett persze, hogy csökkentik a hulladékot és ékesítik a környezetet: a művészet legnagyobb ereje abban rejlik, hogy képes érzelmeket kiváltani belőlünk és ideális esetben egy kicsit átformálni is. Utóbbi pedig ebben az esetben kulcsfontosságú, hiszen a legfőbb cél az lenne, hogy véget vessünk annak a felelőtlen fogyasztói attitűdnek, amelyik nem törődik azzal, hogy a kidobásra ítélt termék hogyan károsítja az élővilágot, és amely azt sugallja, hogy mindig mindenből újat kell venni.

Emma Watson 2016-ban műanyag palackokból készült ruhát viselt a MET gálánEmma Watson 2016-ban műanyag palackokból készült ruhát viselt a MET gálán

Ezt illetően a divat szerepéről sokat lehetne vitázni, hiszen eleve a ruhatárunk szezononként való lecserélése nem éppen környezetbarát hozzáállás, ráadásul valahol még akkor is marad rendesen az ágazat rovásán, ha etikus körülmények között, újrahasznosított anyagból készülnek a ruhák – hiszen megint csak túltermelés történik. A PC barát válasz a problémára persze az, hogy nem mindenki képes aszkétaként minden földi örömről lemondani, és ha már mindenképpen szeretnénk időről időre szép új ruhákat, illetve kiegészítőket venni, akkor azt tegyük a lehető legkímélőbb módon. Készüljön például az a ruha kihasználatlan textilhulladékokból, mint Marine Serre divattervező esetében, aki visszamaradt pólókból, farmeranyagokból, selyemkendőkből készít új darabokat; vagy műanyagpalackokból, mint Emma Watson 2016-ban a MET gálán viselt ruhája; hazai példát említve az ékszer műanyagból, mint Ferencz Borinál, a táska pedig szórólapból, csomagolópapírból, mint az Infinity Paper Design-nál.

És nyilván a sort az otthoni kiegészítőkkel is lehetne folytatni a dizájn területéről, mert ezen a téren is van sok jó kezdeményezés – a Recity Magazin 2016-ban egy kis könyvet is kiadott “A hulladék új élete – Ökodizájn Magyarországon” címen, melyben 50 hazai művészt és brandet gyűjtöttek össze, akik a mások számára feleslegessé vált hulladékból – többek között biciklialkatrészekből, üvegcserepekből, biztonsági övekből, molinókból – készítenek új termékeket.

Kerákpáros asztali lámpa Belső PétertőlKerákpáros asztali lámpa Belső Pétertől

Persze az igazi áttörés az lenne, ha az upcycling olyan területen is meg tudna jelenni, mint mondjuk az építőipar, valamint általában véve visszavennénk a fogyasztásból és a hulladéktermelésből. Egyelőre úgy tűnik, ez még hosszabb idő lesz, márpedig a legújabb környezetvédelmi jelentések szerint abból egyáltalán nincs sok a negatív folyamatok visszafordításához, optimistán azonban, legalább az első lépések elindultak a szemléletformálással.

Bertalan Melinda
további cikkek
Újabb országos díjjal ismerték el Gelencsér Andrást Pannon Egyetem Újabb országos díjjal ismerték el Gelencsér Andrást Idén második alkalommal adták át a Környezetünkért díjakat és emlékplaketteket az Energiaügyi Minisztériumban. Az elismerések olyan személyeknek és közösségeknek szóltak, akik szemléletformálás, gyakorlati megoldások vagy közösségi példamutatás révén kiemelkedő szerepet vállalnak a környezet védelmében. A díjazottak között van dr. Gelencsér András, légkörkutató, a Pannon Egyetem volt rektora is. 2025. június 18. 10:37 Európában is híre ment a veszprémi Szent Margit Katolikus Óvodának fenntarthatóság Európában is híre ment a veszprémi Szent Margit Katolikus Óvodának „Tátva maradt a szájuk.” – Így foglalta össze röviden a projekt hazai koordinátora azoknak a külföldi hulladékgazdálkodással foglalkozó szakembereknek a reakcióját a Szent Margit Katolikus Óvoda környezettudatosságra nevelő megoldásainak megismerése után, akik két napot töltöttek Veszprémben, hogy megismerjék és kicseréljék egymás jó tapasztalatait a hulladékgazdálkodás, azon belül is szerves hulladék hatékony felhasználása kapcsán. A határokon átívelő kezdeményezésnek nem ez volt az első állomása Veszprémben és valószínűleg nem is az utolsó. 2025. május 22. 21:14 A Planet Lens Nemzetközi Természetfotó-és Filmfesztivál legjobb alkotásait díjazták közélet A Planet Lens Nemzetközi Természetfotó-és Filmfesztivál legjobb alkotásait díjazták Május 17-én nagyszabású díjátadó gálával ünnepelték a legjobb alkotókat a Planet Lens Nemzetközi Természetfotó- és Filmfesztiválon. A május 15-18. között zajló fesztivál új arculattal jelentkezett idén. 2025. május 18. 9:07

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.