A Veszprémi Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint a sólyi gyermekgyilkosság ügyben jogerősen elítélt fiatalkorú apja az egyik internetes híroldalon álnéven kommentelve a meggyilkolt kislány 15 éves bátyját halálosan megfenyegette, komoly félelmet keltve ezzel a sértett fiúban és családjában. A fiú édesapja zaklatás miatt tett feljelentést. A vádlott e híroldalon álnéven közzétett kommentjében azt is állította, hogy a kislány megöléséből a szülei pénzt csináltak, amely tényállítás többek között a családfő becsületének csorbítására volt alkalmas, s amely miatt a sértett joghatályos magánindítványt terjesztett elő.
A Veszprémi Törvényszék a július 14-én meghozott ítéletében a vádlottat zaklatás vétségében és rágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek, s ezért halmazati büntetésül 1 év 9 hónap fogházbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette, elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét és magatartási szabályként előírta, hogy a vádlott a bűncselekmény sértettjeitől, lakásuktól, munkahelyüktől, illetve oktatási intézményüktől tartsa távol magát.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség a vádlott terhére a cselekményei minősítésének részbeni megváltoztatása, halmazati büntetésként súlyosabb börtönbüntetés és mellékbüntetésként közügyektől eltiltás kiszabása végett jelentett be fellebbezést, amelyet a másodfokú ügyészség fenntartott.
A másodfokú ügyészség szerint az elsőfokú bíróság ítélete túlnyomórészt megalapozott, de a vádlott fia által megölt kislány bátyjának megöléssel fenyegetése, a megölés véghezvitelének konkrét módját meghatározva, az emberölés előkészülete bűntettének megállapítására alkalmas, amelynek büntetési tétele a zaklatás vétségéénél szigorúbb. Erre, valamint a sértett családját ért tragédia fokozására, az elvárható bocsánatkérés helyett a becsmérlésre és verbális támadásra figyelemmel, a vádlottal szemben kizárólag végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása látszik tettarányos büntetésnek.
