Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Mintha ágyúval lőnénk a budai várat

2020. augusztus 3. 4:30
Az emberiség egészen magas fokon űzi a természeti és történelmi örökségének pusztítását, néha egészen ártalmatlannak tűnő módokon.

Ilyen ártalmatlannak tűnő mód a fényszennyezés is, amivel a csillagos égbolt látványát tesszük tönkre. Ez kulturális és tudományos okból is probléma: egyfelől ellehetetlenítjük a földi megfigyeléseket, a csillagászokat mindinkább a civilizációtól távoli óceáni szigetekre, hegyvidéki obszervatóriumokba kényszerítve. 

Másrészt a csillagos ég látványa kulturális örökség: azóta emeljük fel a tekintetünket az éjszakai égboltra, mióta az értelem első szikrája felgyulladt a történelem előtti emberben. Formákat képzelünk a fénypontok csoportjaiba és történeteket találunk ki róluk – sok mese az ókori görögöktől származik, de vannak ennél felfoghatatlanul régebbiek is. A Nagy Medve csillagképet, annak is a Göncölszekér nevű, hét csillagból álló részét az is könnyedén megtalálja az égbolton, akit legkevésbé sem érdekelnek az univerzum rejtélyei. Ez az első csillagkép, amit a gyerekeinknek megmutatunk, és ez az első csillagkép, ami az emberiség gyerekkorában nevet kapott. A csillagképet az európai civilizációtól elszigetelten fejlődő irokéz indiánok Medvevadászatnak hívták – a történészek ebből azt valószínűsítik, hogy a konstellációt még azelőtt nevezték el a nagyvadról, hogy az emberiség elindult volna hódító útjára a bolygón, több tízezer évvel ezelőtt. 

A görög mitológiából ránk maradt sztorik is egy-egy nyári estéről származhatnak, amikor a szülők meséket találtak ki a gyerekeiknek az égen fénylő pontokról. A gyerekek aztán továbbadták a meséket az ő gyerekeiknek, most pedig, évezredekkel később ugyanezek a történetek hangzanak el milliónyi kertben és réten, és szállnak tovább szülőkről gyermekekre. A csillagos égbolt olyan örökségünk, ami legrégebbi elődeinkhez köt minket.

A fényszennyezés ezt a látványt pusztítja el lépésről lépésre, fotonról fotonra.

Pusztítjuk azzal, hogy Elon Musk műholdak ezreit küldi fel Föld körüli pályára, nyüzsgő hangyabollyá változtatva a méltóságteljesen változatlan égboltot – ez ellen nem sokat tehetünk sajnos. De pusztítjuk azzal is, hogy egyre több lámpát kapcsolunk fel: az utolsó fűszál is díszkivilágítást kap, cégek homlokzatára irányítunk reflektorokat, csak hogy a logó az éjszaka közepén is áldozatot mutathasson be a marketingistenség oltárán. Közben viszont egyre messzebb kell mennünk, ha az éjszakai égbolt természetes látványát szeretnénk megcsodálni. 

A világ fényszennyezettségét bemutató térkép jó kiindulási alap lehet, ha erre alkalmas helyet keresünk. A fekete színnel jelölt területek azok, ahonnan a maga természetes valójában láthatjuk az éjszakai égboltot – ilyen hely Magyarország területén nincs. A kék részeken minimális fényszennyezettséggel kell megküzdenünk: a legjobb hazai helyek a Zselic, a Hortobágy és a Körös-Maros Nemzeti Park, megyénkben pedig a Magas-Bakony, Bakonybél környéke várja a fény elől menekülőket. A térképen zölddel jelölt részek a falusias körzetek, itt a horizont-közeli égitestekről már le kell mondanunk. Az alábbi fotó is egy zöld területen készült a Bakonyban: Budapest annyira okádja magából a fényt, hogy majdnem száz kilométerre a Clark Ádám tértől is megöli a keleti láthatárt. 

A sárga és piros területeken már a zenithez közelebbi csillagok fénye is halványabbnak látszik, vagy el is tűnik, a magenta zónákban pedig a Hold és a bolygók kivételével szinte semmi nem látszik. Ahogy egyre több izzót kapcsolunk fel, egyre messzebb kerülünk a csillagos égbolttól – tengerek közepére kell hajóznunk, havas hegycsúcsokra kell felmásznunk, ha még látni akarjuk azt, ami pár száz éve teljesen megszokott látvány volt bármelyik parasztház udvaráról. Villanykapcsolókkal pusztítjuk el a kulturális örökségünket úgy, mintha ágyúkkal lőnénk a budai várat. 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
A show-nak vége, jöhet egy régi-új korszak Hétvezér A show-nak vége, jöhet egy régi-új korszak Novák Katalin lemondásával elvesztett valamit a politikai közélet, amit Sulyok Tamás valószínűleg sosem fog tudni pótolni. Cserébe ő képes adni valamit, amit viszont Novák nem tudott volna. Sólyom László szellemisége újra bejárhatja a Sándor-palota termeit, miközben a politikai show-tól elbúcsúzhatunk. Véleménycikk a csütörtöki balatonalmádi bejelentésről. ma 14:17 A veszprémi várnegyed egyik legkülönlegesebb műtárgyát ismerhetik meg a látogatók Work in progress A veszprémi várnegyed egyik legkülönlegesebb műtárgyát ismerhetik meg a látogatók Különleges helyszínt fedezhetnek fel a Veszprémi Érsekség Work in Progress programsorozatának résztvevői. Február 24-én és 25-én, az idegenvezetők világnapja alkalmából szervezett „sisakos túrán” az érdeklődők megtekinthetik a Szent Mihály Főszékesegyház altemplomát, valamint a 18. század egyik legnagyobb hatású veszprémi püspökének monumentális barokk síremlékét, amelynek restaurálása idén vette kezdetét. tegnap 16:55 Az Európa Kulturális Fővárosa program eredményeit is felmérik Veszprémben Az Európa Kulturális Fővárosa program eredményeit is felmérik Veszprémben Háromhetes, 1200 fős, nagyszabású felmérés indul e héten Veszprémben, amely a város elmúlt hét évének változásait, kiemelten a VEB2023 EKF program hatásait kutatja. A 2017-es széleskörű vizsgálatra alapozott reprezentatív kutatás egyik célja, hogy kiderüljön, miképp látják a veszprémiek saját városukat, annak változásait, fejlődését, élhetőségét. 2024. február 21. 15:23 Tárgyakon és történeteken keresztül elevenedik meg a történelem Tárgyakon és történeteken keresztül elevenedik meg a történelem Új állandó tárlattal köszönti a tavaszt a Laczkó Dezső Múzeum. Még töltik a vitrineket, jövő péntektől azonban bárki megtekintheti a Veszprém történelmét a tárgyakon keresztül bemutató kiállítást. 2024. február 20. 19:59

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.