A telefonos felmérésre 2020 márciusában került sor, melynek során 496 férfit és 531 nőt kérdeztek meg. Az országos, területileg, kor, nem és végzettség szerint, reprezentatív mintában szereplő megkérdezettek 70 %-ának van gyermeke, akiknek egyharmada 18 év alatti gyermeket nevel. A kutatás három részből állt:
- Környezetvédelem és környezetszennyezés
- Klímaváltozás
- Személyes érintettség
A nagy többség szerint a Földet érintő környezetvédelmi problémákat komolyan kell venni (89,5%), a válaszadók 60,4 százaléka szerint pedig nagyon súlyos problémával állunk szemben. A nők 62,8 százaléka, míg a férfiak 52,5 százaléka elkötelezett a környezet védelme iránt.
A környezetvédelem fontosságáról is megkérdezték a lakosságot, ahol a válaszadók 79,2%-a „gyermekeink jövője miatt fontos” választ adták.
A kutatásban felvetődött az a kérdés, hogy megfelelő figyelmet kap-e hazánkban a környezetvédelem. A kérdés eléggé megosztó volt körükben, mivel a válaszadók 51,3%-a szerint elegendő figyelemben részesül Magyarországon ez a kérdés, míg 48,7%-a szerint nem.
Mi zavarja a lakosságot a legjobban a környezetszennyezésben?
Az emberek közel 40 százalékát leginkább a hulladék növekvő mennyisége és annak nem megfelelő kezelése zavarja, ezt követi a levegőszennyezés (18,6%) és az éghajlat megváltozása (15%). Legégetőbb megoldandó problémának a válaszadók az egyszer használatos műanyagok nagy mennyiségét és a vállalati károsanyag kibocsátást tartják. A lakóhelyen történő szemetelés és illegális szemétlerakás a gyermekesek 31,5 százaléka szerint a legsúlyosabb probléma.
A válaszadók több mint fele (58,3%) érez személyes felelősséget a környezet romlása miatt, de leginkább a gyárakat/üzemeket (61,7%), a közlekedést (51,1%), valamint a multinacionális cégeket (50,3%) teszik felelőssé. A megkérdezettek 80%-a teljes mértékben egyetért azzal, hogy a klímaváltozás gyermekeink jövőjét fenyegeti, de emiatt nem keseregni kell, hanem tenni ellene. Közel ugyanennyien teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy már néhány fa elültetésével is segítünk a Földünkön. Azzal az állítással viszont, hogy nem érdemes erre a világra gyermeket szülni a közelgő klímakatasztrófa miatt, a megkérdezettek mindössze 9%-a tud azonosulni. A gyermekes válaszadók 47 százaléka véli úgy, hogy nem szabad a klímaváltozás miatt riogatni a fiatalokat és megfélemlíteni az embereket.
A válaszadók több mint kétharmada „inkább környezettudatosnak” tartja magát más emberekhez képest, s közel egyharmaduk gondolja úgy, hogy kifejezetten „környezettudatos”.
Leginkább a nagycsaládosok tartják természetbarátnak az életformájukat, legkevésbé pedig azok, akiknek nincsen gyermekük.
A magyar családok 94%-a környezettudatosan neveli gyermekét, leginkább a nagycsaládosokra jellemző ez az életforma. A válaszadók 90,5 százaléka részben már szelektíven gyűjti otthonában a hulladékokat. Azoknak, akik környezettudatosan nevelik a gyermeküket, több mint fele már legalább 5 éve szelektíven gyűjti a szemetet.
A lakosság szerint az elmúlt 10 évben az időjárás változásán lehetett érezni a klíma változást.
Az ábrából jól látható, hogy három területen érzékeltek leginkább változást: az évszakok megváltozásában (77%), az átlagos hőmérsékletemelkedésben (74%), valamint a szélsőséges időjárási viszonyokban (69,4%), de sokan említették a szárazságot is (50,3%).
A klímaváltozás aktualitása kapcsán a lakosságtól megkérdezték, hogy mitől kell tartani a jövőt illetően.
Az eredmények jól szemléltetik, hogy az adatfelvétel ideje már a koronavírus terjedésének idején történt, hiszen a legnagyobb arányban a járványok terjedését (68,1%) jelölték meg, mint a klímaváltozás egyik jövőbeni hatását. Ezt követte a növény- és állatvilág pusztulása (65,6%), valamint a szélsőséges időjárás (64,8%). Legkevésbé tartották valószínűnek a tömeges elnéptelenedést (38,3%), valamint az élettartam csökkenését (38,4%).
Összességében elmondható, hogy a magyar családok érzékenyek a környezetvédelem ügye iránt és a családosok valamivel jobban szívükön viselik a környezetük állapotát.
Lengyel László
