2020. június 4. // Bulcsú névnap

Mit gondolunk a környezetvédelemről?

A magyar családok ismerik a környezetünket fenyegető problémákat és gyermekeik jövője érdekében hajlandók is tenni a környezetvédelemért – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) reprezentatív felméréséből, amelyet a Föld Napja alkalmából hoztak nyilvánosságra.

A telefonos felmérésre 2020 márciusában került sor, melynek során 496 férfit és 531 nőt kérdeztek meg. Az országos, területileg, kor, nem és végzettség szerint, reprezentatív mintában szereplő megkérdezettek 70 %-ának van gyermeke, akiknek egyharmada 18 év alatti gyermeket nevel. A kutatás három részből állt:

  • Környezetvédelem és környezetszennyezés
  • Klímaváltozás
  • Személyes érintettség

A nagy többség szerint a Földet érintő környezetvédelmi problémákat komolyan kell venni (89,5%), a válaszadók 60,4 százaléka szerint pedig nagyon súlyos problémával állunk szemben. A nők 62,8 százaléka, míg a férfiak 52,5 százaléka elkötelezett a környezet védelme iránt. 

A környezetvédelem fontosságáról is megkérdezték a lakosságot, ahol a válaszadók 79,2%-a „gyermekeink jövője miatt fontos” választ adták.

A kutatásban felvetődött az a kérdés, hogy megfelelő figyelmet kap-e hazánkban a környezetvédelem. A kérdés eléggé megosztó volt körükben, mivel a válaszadók 51,3%-a szerint elegendő figyelemben részesül Magyarországon ez a kérdés, míg 48,7%-a szerint nem.

Mi zavarja a lakosságot a legjobban a környezetszennyezésben?

Az emberek közel 40 százalékát leginkább a hulladék növekvő mennyisége és annak nem megfelelő kezelése zavarja, ezt követi a levegőszennyezés (18,6%) és az éghajlat megváltozása (15%). Legégetőbb megoldandó problémának a válaszadók az egyszer használatos műanyagok nagy mennyiségét és a vállalati károsanyag kibocsátást tartják. A lakóhelyen történő szemetelés és illegális szemétlerakás a gyermekesek 31,5 százaléka szerint a legsúlyosabb probléma.

A válaszadók több mint fele (58,3%) érez személyes felelősséget a környezet romlása miatt, de leginkább a gyárakat/üzemeket (61,7%), a közlekedést (51,1%), valamint a multinacionális cégeket (50,3%) teszik felelőssé. A megkérdezettek 80%-a teljes mértékben egyetért azzal, hogy a klímaváltozás gyermekeink jövőjét fenyegeti, de emiatt nem keseregni kell, hanem tenni ellene. Közel ugyanennyien teljes mértékben egyetértenek azzal, hogy már néhány fa elültetésével is segítünk a Földünkön. Azzal az állítással viszont, hogy nem érdemes erre a világra gyermeket szülni a közelgő klímakatasztrófa miatt, a megkérdezettek mindössze 9%-a tud azonosulni. A gyermekes válaszadók 47 százaléka véli úgy, hogy nem szabad a klímaváltozás miatt riogatni a fiatalokat és megfélemlíteni az embereket.

A válaszadók több mint kétharmada „inkább környezettudatosnak” tartja magát más emberekhez képest, s közel egyharmaduk gondolja úgy, hogy kifejezetten „környezettudatos”.

Leginkább a nagycsaládosok tartják természetbarátnak az életformájukat, legkevésbé pedig azok, akiknek nincsen gyermekük.

A magyar családok 94%-a környezettudatosan neveli gyermekét, leginkább a nagycsaládosokra jellemző ez az életforma. A válaszadók 90,5 százaléka részben már szelektíven gyűjti otthonában a hulladékokat. Azoknak, akik környezettudatosan nevelik a gyermeküket, több mint fele már legalább 5 éve szelektíven gyűjti a szemetet.

A lakosság szerint az elmúlt 10 évben az időjárás változásán lehetett érezni a klíma változást.

Az ábrából jól látható, hogy három területen érzékeltek leginkább változást: az évszakok megváltozásában (77%), az átlagos hőmérsékletemelkedésben (74%), valamint a szélsőséges időjárási viszonyokban (69,4%), de sokan említették a szárazságot is (50,3%).

A klímaváltozás aktualitása kapcsán a lakosságtól megkérdezték, hogy mitől kell tartani a jövőt illetően.

Az eredmények jól szemléltetik, hogy az adatfelvétel ideje már a koronavírus terjedésének idején történt, hiszen a legnagyobb arányban a járványok terjedését (68,1%) jelölték meg, mint a klímaváltozás egyik jövőbeni hatását. Ezt követte a növény- és állatvilág pusztulása (65,6%), valamint a szélsőséges időjárás (64,8%). Legkevésbé tartották valószínűnek a tömeges elnéptelenedést (38,3%), valamint az élettartam csökkenését (38,4%).

Összességében elmondható, hogy a magyar családok érzékenyek a környezetvédelem ügye iránt és a családosok valamivel jobban szívükön viselik a környezetük állapotát.

 

Lengyel László

vehir.hu

További cikkek

Porga: álljunk meg egy percre!
Porga: álljunk meg egy percre!
A polgármester azt kéri közösségi oldalán, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulóján egy percre álljon meg az élet Veszprémben is.
CNC gép programozó és kezelői tanfolyam indul a Pannon Egyetemen
CNC gép programozó és kezelői tanfolyam indul a Pannon Egyetemen
A Pannon Egyetem Gépészmérnöki Intézete „CNC gépek programozása és kezelése” témakörben tanfolyamot szervez Veszprémben. Az intenzív, heti 4+6 órás tanfolyamot a jelentkezők akár már augusztus végére sikeresen teljesíthetik.
A húsvét utáni fagyok ellenére van ok a bizakodásra dinnyefronton
A húsvét utáni fagyok ellenére van ok a bizakodásra dinnyefronton
A húsvét utáni fagyok megtizedelték a görögdinnye ültetvényeket, de a gazdák újraültettek, és így már van ok a bizakodásra a dinnyetermést illetően - mondta Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke a közrádióban.
Idén különösen fontos, hogy csak fokozatosan kezdjenek napozni az emberek
Idén különösen fontos, hogy csak fokozatosan kezdjenek napozni az emberek
A Semmelweis Egyetem honlapján megjelent cikkben azt írták, a koronavírus-járvány miatt idén nagyon sokan hosszú hetekig alig mentek szabad levegőre, kevesebb napfény érte a bőrüket, így nincsenek felkészülve a napozásra, hamarabb leéghetnek, ami növeli a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát.
Elválasztva, de nem elszigetelődve
Elválasztva, de nem elszigetelődve
Nem egy történészt kérdeztünk Trianon évfordulója kapcsán és nem is egy magyarországi politikust, nem egy nemzetközi jogászt, hanem egy olyan embert, aki testközelből éli meg mindennap, hogy milyen az, ha magyarként közigazgatásilag egy idegen ország az otthona. Eközben már nyolc éve lavírozik a román politikában, közösséget épít és családot alapít.
2020. június 4. // Bulcsú névnap