A mobiltelefon megjelenésekor, kutatók egy csoportja vizsgálni kezdte, hogy a készülék funkcionalitása miként hat az emberi kapcsolatokra. Az előrejelzések zöme azt mutatta, hogy eltávolodnak az emberek egymástól, lecsökkennek a személyes találkozók száma. Azonban később az eredmények ennek ellenkezőjét igazolták, a mobil, mint eszköz segítette, hogy az emberek találkozókat szervezzenek.
Gyakorlatilag kiegészítette és felgyorsította a kommunikációt és a személyes találkozók számát. A jelen technológia, az internet világa és az okos készülékek életünk szinte minden részét lefedik. A fényképezőgép megjelenésétől, a CD, kazetta, USB drive majd a felhő rendszerek megjelenésével a művészeti alkotások, termékek helyzete is változott.
Amíg 500 évvel ezelőtt, ha valaki zenét szeretett volna hallgatni, akkor azt csak élőben, egy adott ponton adott időben tehette meg, vagy megtanult hangszeren játszani. Az idő múlásával megjelentek a bakelit lemezek, a CD-k, kazetták, melyek lehetővé tették, hogy bármikor és bárhonnan elérhető a megfelelő eszközökkel a zenei élmény. Lehet, hogy az akkori kutatók, úgy gondolták, hogy ezek az eszközök kiszorítják majd a koncertélményeket. Később megjelentek az MP3 lejátszók, az okostelefonok, a Youtube, ami még közelebb és egyszerűbb formában hozza el a muzsika világát a mindennapjainkba, ennek ellenére, az AC/DC koncerteken több százezer ember van jelen a világ minden pontjáról.
A világ tele van fantasztikus tárgyakkal és gazdag kulturális örökséggel. Azonban a népességének nagy része nem részesülhet ebben az élményben, mivel nem férnek hozzá a kultúrához és a művészethez. A technológiai fejlődés, a 4. ipari forradalom, amely jelenleg is zajlik, hatással van az egész életünkre, beleértve a művészetet is.
A világ egyik leghíresebb vállalata, akivel mi is nap mint nap találkozunk a Google, megalkotta a múzeumok múzeumát, a Google Arts & Culture-t. Ennek a projektnek a vezetője, Amit Sood, indiai származású szakember ötletéből született meg az online múzeum és létrehozták a platformot az artsandculture.google.com-ot. Ezen az oldalon megtalálható rengeteg múzeum, az Uffizi, a MoMa, a Hermitage, a Van Gogh, a British és még sok másik.
Kiválasztunk egy múzeumot és csak belépünk, egy kattintással, nem számít hol vagyunk, bármelyik múzeumot körbejárhatjuk, felfedezhetjük.
Belső kép a British múzeum-ban, a képen látható a Rosetta kő
Nézzünk egy példát, nézzük meg Pieter Bruegeltől az Aratók című festményét.
A különlegessége a platformon található képeknek, hogy a fényképezési technológiát úgynevezett gigapixelnek nevezik. Ez kép közel 10 milliárd pixel, de mit is jelent ez? A zoomolásnál láthatjuk, hogy a minősége elképesztő. Ahogy nézzük a képet, közelítünk, kinagyítjuk és találunk itt valamit. Nézzük a festmény apró részletét, és láthatjuk, hogy ezek a gyerekek valójában ütnek valamit. Utána jártam, hogy mi is történik itt, megtudtam, hogy ez egy játék, amiben egy libát vernek botokkal húshagyókedden, és állítólag abban a korban ez nagyon népszerű volt. Ahogyan még inkább közelítünk láthatjuk, a hajszálrepedéseket, az ecsetvonásokat.
A platform létrehozása után, a Google csapata szerette volna még közelebb vinni a művészetet a gyerekekhez, akik sokszor unják az osztálykirándulásokon kötelező múzeumlátogatást. Azon gondolkodtak hogyan lehetne rávenni a társadalmat, nem csak a gyerekeket, arra, hogy felkeressék ezek a műtárgyakat, azon belül is a portré festményeket. 2016-ban, Amit Sood csapata bemutatta az Art Selfie nevű alkalmazást, ami egy arckép megfeleltető. Ahogy láthatjuk, a program arcfelismerőt használ és keresi a leginkább párosítható portrét. Sokszor az eredmény váratlan és elképesztő. Ennek hatására, sok fiatal kereste fel ezeket a festményeket, és olvasott utána a részleteknek.
Végül még egy kiegészítője kerül bemutatásra projektnek, ami a gépi tanuláshoz köthető. Arra tanították meg a programot, hogy felismerje és megnevezzen képeket, ami alapján csoportokba lehet őket rendszerezni. Pl.: rákereshetünk, hogy lovak, és összegyűjti nekünk a lovas műalkotásokat. Azonban volt olyan is, ahol absztrakt képet is idesorolt, valamiért a lovakhoz sorolta a gép, ez a kérdés, hogy miért tette ezt a gép. Egyelőre ez még válaszra vár.
A mesterséges intelligencia a művészet területén is erőteljesen megjelent.
Az alábbi festmények közül melyiket festette ember és melyiket robot?
Sokak számára meglepő módon, mind a három festményt robot készítette, a harmadikat, a portrét, aukcióra is bocsátották. Ezzel a mesterséges intelligencia és az általa készített festmény bekerült a piacra és az aukcióval beárazásra került, meghatároztuk az értékét.
Vajon művésznek minősül a mesterséges intelligencia? Hol van a határ emberi művész és robot művész között?
Lengyel László
