Az Európai Uniót a békére való igény és törekvés hívta életre. A II. világháború után az európai országok úgy gondolták, hogy ha egymással gazdasági és politikai szövetségre lépnek, az hosszú távon a béke megszilárdítását jelenti a kontinensen - kezdte történelmi visszatekintőjét Zupkó Gábor.
Kialakítottak egy érdek- és értékközösséget, és olyan hatásköröket rendeltek hozzá, amelyről úgy tartották a tagországok, hogy helyes, ha közösen lépnek fel.
Kezdetben gazdasági alapon szerveződött ez a közösség, az volt a cél, hogy létrejöjjön az egységes piac, valamint megerősítsék az agrárgazdaságot, amelyik szektor az egyik leginkább megtépázódott a háború alatt.
Dr. Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője
Az alapvető célok közt ma is felfedezhetjük ezeket a törekvéseket, azonban mára jóval több kihívást jelentő feladattal szembesül az EU.
Mindehhez értelemszerűen forrásokat kell rendelni, ami elsősorban nemzeti befizetésekből származnak- tér rá a képviselet vezetője az egyik legfontosabb kérdésre, az Unió költségvetésére.
Körülbelül a tagországoknak a saját GNI-jük (bruttó nemzeti össztermék) 1%-át kell befizetniük, ebből finanszírozza az EU többek közt a kohéziós támogatásait, azaz a gazdaságilag gyengébb országok felzárkóztatását is.
Az országok rendszerint évente fogadnak el a költségvetést, az EU ezzel szemben hétéves ciklusokban határozza meg saját keretét. Ez segít hosszabb távon meghatározni az irányelveket, ami stabilitást ad a közösségnek.
A jelenlegi költségvetés utolsó évében vagyunk és még idén dönteni kell a 2021-2027 közötti időszakról, ami jelenleg az egyik legnagyobb kihívást jelenti, hiszen az EU törvényei szerint minden országnak egységesen el kell fogadnia a büdzsét, ezután a Európai Parlamentnek is szavaznia kell róla.
Ráadásul tovább bonyolítja a helyzetet a Brexit, ami után az egyik legnagyobb befizető ország, Nagy-Britannia távozott a közösségből, ezzel együtt az általa befizetett nemzeti össztermék 1%-a is kiesett.
Idén februárban lépett életbe a Brexit, a szigetország távozott az EU-ból
Zupkó Gábor elmondta, hogy jelenleg még messze állnak a megállapodástól, az idő viszont szorít, hiszen jövő év január elsejétől már életbe kell lépnie az új hétéves ciklusnak.
Magyarország álláspontja szerint egy nagyobb költségvetést is el lehetne fogadni, míg a tagországok egy másik csoportja szerint szűkebbre kell szabni a büdzsét, ezáltal viszont kevesebb jutna az olyan tradicionális célokra, mint az agrár-támogatás, vagy a kohéziós felzárkóztatás.
Zupkó Gábor ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós tagság előnyét, vagy hátrányát nem érdemes kizárólag a költségvetés tükrén keresztül vizsgálni.
A legnagyobb gazdasági előnye az uniós tagságnak az, hogy ennek az egységes, közel félmilliárdos piacnak is a részese lesz az az ország, amelyik csatlakozik. Ezzel pedig a befektetők is tisztában vannak szerte a világon.
A közvélemény-kutatások szerint egyébként a magyarok többsége támogatja az uniós tagságot. Sőt, az európai átlagnál magasabb arányban, 70-80%-uk szerint hasznos, hogy ide tartozunk.
Az természetes, hogy bizonyos kezdeményezésekkel kapcsolatban viták vannak, ez adja a demokrácia alapját is, viszont fontos, hogy ezek ne csak Brüsszelben zajlanak, hanem közel kell hozni az emberekhez is, meg kell ismerni az ő véleményüket.
Ez is feladata az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének, akik a különböző programok, nyílt napok és szakmai konferenciák szervezése mellett folyamatosan magyar nyelvű információkkal látják el a sajtót is.
Az emberekkel való kapcsolattartás mellett a képviselet szakmai csapata folyamatos elemzéseket, összefoglalókat készít az ország gazdasági és politikai helyzetéről, amelyekkel a bizottság munkáját segítik.
Zupkó Gábor szerint az egyik legnagyobb kihívás ma az EU-ban, hogy konszenzusra jussanak az új költségvetést illetően
A budapesti központ mellett minden megyeszékhelyen, így Veszprémben is működtetnek úgynevezett Europe Direct irodákat. Itt bárki közvetlenül kaphat információkat az EU aktuális kezdeményezéseiről, programjairól.
Zupkó Gábor hozzátette, hogy az egyik legnépszerűbb ilyen programjuk az Erasmus, ami már régóta nem csak az egyetemisták külföldi tanulmányait finanszírozza kizárólag, hanem egy sokkal átfogóbb oktatási együttműködés lett, amelyben középiskolások, egyetemisták, oktatók és professzorok is részt vehetnek, és külföldi nyelvi- és élettapasztalatokat szerezhetnek.
A veszprémi Europe Direct irodát a Radnóti tér 1. sz. alatti irodaházban találják meg.
Ügyfélfogadás:
Hétfő – csütörtök: 08:00-15:30
Péntek: 08:00-13:30
Telefon: +36-88-814-101
Fax: +36-88-412-150
E-mail: veszprem@europedirect.hu
Web: www.veszpremikamara.hu/europe-direct
