A minap jogosítványt kellett újítanom a Kormányablakban. Egy mosolygós, határozott ügyintéző fogadott, amikor beléptem. Őszintén szólva, nem ilyen pozitív kép élt az emlékeimben.
Nagyon örülök annak, ha az ügyfelek is érzik, hogy a Kormányhivatalban egy emberközpontú, segítő működéskialakításon dolgozunk. Mivel nálunk, elsősorban a Kormányhivatal ügyféltereiben találkozik egymással – hivatalos megfogalmazásban – az állampolgár és az állam, fontos, hogy mindenki azt érezze, ez nem egy stresszes és bonyolult folyamat. Kollégáim pedig ezért dolgoznak nap mint nap. Szerencsére az ügyfél-elégedettségi méréseink is ezt támasztják alá.
De legyünk őszinték, sokaknak kívülről még mindig egy monoton, szürke rendszernek tűnik a közigazgatásban dolgozók élete.
Ez személyiség kérdése is, attól függ, hogy ki milyen területet tart izgalmasnak. Példának okáért, a Kormányhivatal apparátusába tartoznak állatorvosok is, akik rendkívül szenvedélyesen tudnak beszélni a munkájukról. De, hogy a másik oldalról is hozzunk példát, vannak kollégák, akik a szervezetirányításban dolgoznak, mondhatni klasszikus papírmunkát végeznek, viszont számukra az a fontos, hogy egy stabil rendszerben, logikus folyamatok között dolgozhassanak, és ezt meg is találják a Kormányhivatalnál.
Hány emberről beszélünk ilyenkor?
A Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz 10 járás és 7 főosztály tartozik, ami 1300 embernek ad munkát és megélhetést. Visszatérve az Ön személyes tapasztalatára az ügyintézésnél, a Kormányhivatalnál igyekszünk minden munkatársunknak segíteni, hogy megtalálja azt a területet, amiben szívesen kiteljesedne. Tehát lehetőség van az átjárásra különböző szakterületek és osztályok között. Ha például valaki a foglalkoztatási osztályon dolgozott, de 2-3 év után megfogalmazódott benne, hogy inkább humánpolitikán tudná elképzelni magát, és a képesítése is megfelel, akkor nem gördítünk akadályt a váltás elé. Ugyanígy, ha valakinek az élethelyzete úgy hozza, hogy el kell mennie Veszprémből, de szeretne a területi közigazgatásban maradni, akkor valamelyik járásban is el tud helyezkedni. Ezekre konkrét példák is voltak az elmúlt időszakból.
Az a cél, hogy a kolléga ne csak elhivatott és szakmailag felkészült legyen, hanem jól is érezze magát, szeresse, amit csinál.
Maradjunk egy kicsit még a Kormányablaknál és az ügyintézés meneténél, hiszen a legtöbb olvasónk itt találkozik a Kormányhivatallal elsősorban. Az, hogy az ügyintézőknek ilyen pozitív a kisugárzása, csak az emberközpontú munkahely kialakításának köszönhető, vagy további munka is volt vele?
Folyamatosan szervezünk képzéseket, tanfolyamokat a kollégáknak, kommunikáció, menedzsment és ügyfél-kapcsolattartás területén is. Országosan több tízezer kormányhivatali dolgozót vontunk be a képzési programunkba, az eredmények pedig szerencsére láthatóak és érezhetőek is. Fontos, hogy az ügyféltér egy barátságos, segítőkész helyszín legyen, ahová bizalommal lépnek be az emberek, tudván, hogy itt gyorsan és egyszerűen, szakértő segítséggel végezhetik el ügyeiket.
A szürke falak és a labirintus-szerű hivatal már csak kellemetlen emlék. Ma már – csaknem nyolc éve – egységes arculattal, egy ablaknál lehet intézni bármilyen ügyet a kormányablakokban.
Rendben van, hogy az arculat egységes lett és az ügyintézők is barátságosak, segítőkészek, de mennyit kell most átlagosan várni, ha időpontfoglalás nélkül lépünk be?
Veszprém megyében átlagosan 10-12 percet. Büszkén mondom, hogy ezt még a nyári időszakban is tudtuk tartani, amikor régiónkban a sok nyaraló miatt megnő az ügyintézések száma. Sikeres a kormányablak busz kezdeményezésünk is. Egy egyszerű kisbuszt kell elképzelni, amely kisebb településeinken menetrend szerint tart ügyfélfogadást, valamint helyi fesztiválok, nagyobb rendezvények területén is megjelenik, és ugyanazon hivatalos formában nyújt lehetőséget az ügyintézésre, mint a kormányablakok bárhol az országban.
Hogy néz ki most egy kormánytisztviselő életpályamodellje?
Nincs szükség sokéves szakmai tapasztalatra, hogy valaki elkezdje nálunk a munkát. Akár egyetemistaként is bekapcsolódhat a közigazgatásba, erre külön ösztöndíjprogramunk van, amit minden évben többen kihasználnak itt Veszprémben is. Ezzel párhuzamosan mentorprogramot is működtetünk, amelyben az idősebb kollégák segítenek a tapasztalatszerzésben, beilleszkedésben a fiatal, új munkatársaknak. A bérezések a kormányhivatalban – hiszen ez is egy fontos kérdés – Veszprém megye többi munkaadójához viszonyítva versenyképesnek számítanak. Én azt gondolom, hogy nekünk a piaci szférával kell tartanunk a lépést ebben a vonatkozásban.
Ezenkívül már beszéltünk a rugalmas és átjárható szervezeti rendszerünkről. Általában kevés szó esik a béren kívüli juttatásokról, habár ebben is többféle támogatást nyújtunk a kollégáknak. Például azoknak, akik gyermeket nevelnek, iskolakezdési és külön gyermeknevelési támogatást is nyújt a Kormányhivatal, valamint a munkaidőt is rugalmasan lehet alakítani a családi élethelyzetekhez igazítva.
Nem mehetünk el amellett, hogy mindezek ellenére nyáron attól volt hangos az országos média, hogy számos kormányhivatalnál drasztikus munkaerőhiány ütötte fel a fejét. Miért alakult ez ki, és Veszprémet hogy kerülte el?
Idén áprilisig kell visszamennünk, hogy megértsük ezt a helyzetet. Egy jogszabály-módosítás okán nyilatkozni kellett az állami tisztviselőknek, hogy kormánytisztviselők lesznek-e a jövőben. Aki ezt a kinevezés-módosítást aláírta, dolgozott tovább, ahogy azelőtt is. A másik lehetőség az volt, hogy nem vállalják ezt és végkielégítés mellett kilépnek a közigazgatásból. Főleg azok a kollégák lépték ezt meg, akiknek már csupán pár éve volt a nyugdíjig. 12-14 havi bérüknek megfelelő végkielégítés mellett kiléphettek és megezdhették nyugodt nyugdíjas éveiket. Ez valahol érthető is, és Veszprémben is volt ilyenre példa. De voltak olyan kollégák is, akik már régóta a családi vállalkozásukban terveztek dolgozni, és ezt a tőkeinjekciót kihasználva befejezték közigazgatási karrierjüket és más szférában folytatták a munkát. Veszprém megyében a kilépések száma nem volt tömeges és drasztikus, nem rengette meg a működést.
Tehát készültek már erre?
Összehívtam minden osztályvezetőt és járási hivatalvezetőt egy állománygyűlésre. Ott az volt a feladatunk, hogy meghatározzunk egy létszámot – a Szervezeti és Működési Szabályzatban leírt létszámtól függetlenül – , hogy hány fővel tudják az egyes szervezeti egységek megfelelően elvégezni a munkát. Nagyon érdekes, hogy az a szám, amit a vezető kollégák mondtak, összességében kisebb, mint ahányan akkor itt dolgoztak. Tudatosan törekszünk arra, hogy elsősorban a feladatellátáshoz igazítsuk a létszámot, amire az említett jogszabály-módosítás alkalmat is adott.
Ennek gazdasági vonzata is van. Ez is a kormánymegbízotthoz tartozik? Ekkora apparátusnál nem lehet egyszerű.
Igen, a szervezet gazdálkodását és költségvetését illetően is minden felelősség az enyém.. Kezdve a bérektől egészen az épület-felújításokig. Utóbbira nagy hangsúlyt fektetek, hiszen nem mindegy, hogy hol és milyen környezetben találkoznak az emberek az állammal, illetve a bérleményekből való kiköltözések jelentős működési megtakarítást eredményeztek.
Több együttműködésről is lehetett hallani a Kormányhivatal háza tájáról. Legutoljára az Iparkamarával és az Agrárkamarával kötöttek meg egy paktumot. Ezek hogyan nyilvánulnak meg az átlagemberek életében?
Az említett két szervezettel már régóta fennálló jó együttműködést ápolunk. Ezeket rögzítettük most írásban is, a megerősítés és továbbfejlesztés szándékával. A megyei Iparkamara és Agrárkamara számos vállalkozást illetve gazdálkodót fog össze, szakmailag nagyon jól ismeri az ő helyzetüket, ami segítséget adhat a Kormányhivatalnak bizonyos döntési helyzetekben. Ugyanígy, a Hivatal a kamarákon keresztül biztosan el tudja juttatni a pályázati lehetőségek, jogszabályváltozások, hatósági tevékenységek részleteit az érintettekhez. Az együttműködések számos területre kiterjednek mindét esetben. Segítjük egymás munkáját.
Hallhatnánk néhány konkrétumot?
A Kormányhivatal szakemberei rendszeres előadók a kamarai rendezvényeken, ahol az érinttettek számára tájékoztatást adnak például jogszabályi értelmezésekről vagy változásokról, gyakran a hatósági munkafolyamatról. Ugyanígy foglalkoztatási ügyeknél a munkaerő-piaci folyamatokról, pályázatokról mondjuk el a részleteket, agrár területen pedig szintén számos esetben kerülünk kapcsolatba ugyanazokkal a gazdálkodókkal, akikkel a Kamara is. Közös rendezvényeken, állásbörzén, foglalkoztatási kiállításon, vagy akár a Bakony Expón működünk együtt. Nagyon örülünk annak, ha a kívülről, például a kamaráktól kapunk jogszabály-módosító javaslatokat. Ezeket közvetíteni tudjuk a döntéshozók felé. A most beterjesztett törvénycsomag is tartalmaz olyan elemeket, amelyeket a partner szervezeteink javasoltak.
Ezekre térjünk ki külön! Melyek a legfontosabb elemei?
Közel 100 törvény módosítását tartalmazza ez a csomag, az előkészítése pedig tavaly augusztus óta tart. A Tuzson Bence államtitkár úr vezetésével felállt munkacsoportban én is részt vettem, és szakterületről szakterületre vettük át a javaslatokat. Az első és legfontosabb, hogy nagymértékű bürokráciacsökkentést tartalmaz a csomag, amely elfogadása esetén jelentősen egyszerűsíti majd a hivatalok mindennapi munkafolyamatait is. Sok esetben az engedélyeztetés helyett már csak bejelentési kötelezettséget ír elő a törvény, például a kisebb építkezések esetében. Megszűnik a kétfokú döntéshozatal, ezentúl a helyi járási hivatal dönthet például gyámügyekben és minden további hozzá tartozó kérdésben. Jogorvoslatért a munkaügyi és közigazgatási bírósághoz tud fordulni az állampolgár. Jónéhány nyilvántartás-vezetés átkerül a hatósági területtől egyebek mellett kamarákhoz, az egyéni vállalkozói nyilvántartást például az adóhatóság vezeti majd, és megszűnik az egyéni vállalkozói igazolvány. Fontos elem az is, hogy a megváltozott munkaképességűeknek és a tartós fogyatékossággal élő gyermekek esetében nem kell évente igazolni, hogy ez az állapot fennáll, elég egyszer megtenni.
Mikortól lépnek érvénybe ezek a törvények?
2020 március elsejétől.
Előtte viszont tartsunk egy kisebb évértékelőt. Mik voltak idén a legnagyobb kihívások és milyen eredményeket emelne ki?
Sok elvégzett munka van mögöttünk, talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt mondom, amiről eddig beszéltünk, azok közül mindet kiemelném. Az áprilisban kezdődött humán-átalakítások nagy erőfeszítést igényeltek, de a kollégáknak hála, gördülékenyen és sikeresen zajlottak le. Nem szoktunk beszélni róla, de nagyon fontos feladat nekünk kormányhivatali vezetőknek, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyekkel meg tudjuk tartani a kollégákat, sőt új, kiváló szakembereket tudunk idecsábítani.
Az elmúlt évek épületfelújításai után egy újabb rekonstrukciós munkát fejeztünk be idén novemberben. Az említett együttműködések pedig számos szakterületen új lehetőségeket nyitnak meg előttünk. Az év végén még arra is hagyunk némi energiát, hogy jótékonykodjunk: a hivatal dolgozói a tavalyi több száz doboz után idén is cipősdoboz-ajándékokat gyűjtenek, amelyet a megyei gyermekvédelmi központ gyermekei számára szeretnénk felajánlani. Lezajlottak a kormánytisztviselői véradások is, amelyeken rendszeresen szép számban jelennek meg a munkatársak.
Ki tudna emelni három olyan elvárást, ami minden kollégára érvényes, akik a Kormányhivatalban dolgoznak és a jövőben is elvárás lesz?
A szolgálatkészség, ami a Veszprém megyei állampolgárok felé irányul. Hiszen mindenki azért jön be hozzánk, hogy segítsünk ügyei elintézésében. Ehhez az kell, hogy szolgálatkészek legyünk mindenki problémájában.
A második, hogy legyenek elkötelezettek az államigazgatás felé. Fontos, hogy a területi közigazgatást annak megfelelő rangjában kezeljék a kollégák.
Végül szintén fontos, hogy mindenki érezze: egy közösség tagja, egy egységben dolgozik, ahol mindenkinek megvan a feladata, mindenki munkája fontos a hivatal egészét tekintve.
