A Bibliában egy sor olyan elbeszélést és hagyományt találunk, aminek középpontjában Ábrahám áll. A Teremtés könyvének 12-25 fejezetében olvashatunk róla, amire aztán a Biblia későbbi oldalain is számos ponton hivatkozik. Mit olvashatunk róla a Bibliában? Ki volt ő valójában? És minek köszönheti hatalmas „karrierjét”, amivel összeköti három egymással oly sokszor ellentétben álló vallás tagjait?
A bibliai történet egy szokatlan meghívással kezdődik: Isten megszólít egy (akkor még) Ábrám nevű nomád pásztort, hogy hagyja el otthonát, és költözzön egy számára eddig teljesen ismeretlen vidékre. Egy ilyen elköltözés az ismertből az idegenbe a biztos pusztulás felé való indulást jelentette. Ábrám azonban elindult, pedig nem kapott mást, csupán három ígéretet: Isten földet, számos utódot és áldást ígért neki. A föld, az otthon akkoriban az életben maradás feltétele volt, hiszen ha nem találtak legelőt a nomád pásztorok, nyájukkal együtt haltak éhen. Az utód a család, a nemzetség fennmaradásához volt szükséges, mint az ókori ember egyetlen „nyugdíjbiztosítása”. Az áldás pedig az isteni védelmet és a sikerek garanciáját jelentette.
Ábrám tehát elindult az idegenbe, és hamarosan csalódnia kellett: a vándorlása során neki mutatott földön éhínség pusztított, így átmenetileg Egyiptomba költözött. Miután visszatért az ígért földre, számos helyi törzzsel kellett megküzdenie a fennmaradásért. A föld megszerzésénél is nehezebb volt az utód kérdése: Ábrámnak ugyanis nem volt gyermeke, felesége pedig meddő volt. Csalódottságát nem egyszer vitte Isten elé, aki újabb ígéreteket tett, amiket a kor szokásai szerinti esküvel is megerősített. Egy ilyen alkalommal kapta Ábrám a jól ismert Ábrahám nevet, aminek jelentése valószínűleg Atyám [vagyis az Istenem] felséges, amit az elbeszélés azonban mint sok nemzet atyja értelmez. Ábrahám tehát várja az ígéretek beteljesedését – annak ellenére, hogy emberileg nézve illúziókat hajszol. Egy alkalommal Isten személyesen is meglátogatja Ábrahámot három férfi képében. Isten újra utódot ígér, s most „határidőt” is vállal: egy éven belül gyermeked születik. Amikor Isten elmondja Szodoma és Gomorra elpusztítására való tervét, betekintést nyerhetünk Ábrahám bizalmába: Alkudozni kezd Istennel, hogy ne pusztítsa el e városokat tekintettel a bennük élő igazakra.
Aztán megszületik a várva-várt gyermek, Izsák, aki majd örökli az ígéreteket. A nagy nép, a számtalan utód helyett Ábrahám egyetlen fiút kap. Néhány év múlva azonban Isten próbára teszi Ábrahámot: A környező kultúrák szokásai szerint azt kéri, hogy áldozza fel egyetlen fiát. Ábrahám elindul, kész meghozni ezt az embertelen áldozatot. Isten az utolsó pillanatban közbelép, így Izsák is túléli a megpróbáltatást. Talán a Biblia egyik legkegyetlenebb elbeszélése ez, amiről egy hét múlva olvashatnak részletesebben.
Amikor Ábrahám felesége, Sára meghal, Ábrahám sírhelyet vesz számára. Ez az első olyan földdarab, ami valóban az övé, ami jogos tulajdona, ahol nem csupán megtűrt pásztor. Így kezd teljesedni a földre vonatkozó ígéret is. Ábrahám a nagy földből és hatalmas népből egy sírhelyet és egyetlen fiát láthatta meg, mielőtt meghalt. A bibliai történet itt ér véget, Ábrahám tehát nem láthatta meg az ígéretek valódi beteljesedését. Isten azonban nem felejtette el az ígéreteit: Ábrahám leszármazottai később valóban komoly birodalmat építettek ki az ígéret földjén. Sőt: az Ószövetségben szinte mindig, s az Újszövetségben is többször úgy mutatkozik be Isten, mint Ábrahám (és leszármazottainak) Istene.
A felvázolt bibliai történetekből nagyon nehéz kihámozni a bennünket oly nagyon érdeklő „történelmi igazságot”, vagyis hogy ki is volt ez a bizonyos Ábrahám. Hiszen a Biblia nem helyszíni tudósításokat közöl róla, hanem olyan elbeszéléseket, amelyeket az utókor többször átdolgozott és értelmezett. A zsidó nép úgy tekint rá, mint ősatyára és így egyben mint példaképre. Hiszen az Ábrahámnak adott ígéreteket leszármazottai örökölték, akik csodálkozva néztek fel e neves ősükre, aki tudott bízni egy láthatatlan, szinte kiszámíthatatlan Istenben. Bár Ábrahám története hétköznapi eseményekkel van tele, hite és bizalma bizonyára meghaladta kortársaiét. És mivel mert bízni, és ennek megfelelő döntéseket hozni, így futhatott be halála után halhatatlan „karriert”…
Ábrahám életének áttekintése
(Teremtés könyve 12-25)
Meghívás, indulás az idegenbe, vándorlás Egyiptomban (12-13)
Isten szövetsége Ábrámmal; ígéretek: utód és föld (15)
Isten szövetsége, a szövetség jele a körülmetélés, névváltoztatás (Ábrám à Ábrahám) (17)
Ábrahám és Lót látogatása (három férfi képében) (18-19)
Izsák születése (21,1-21)
Ábrahám áldozata (22,1-19)
Sára halála, Ábrahám sírhelyet vásárol, Sára temetése (23)
Ábrahám utódai; halála és temetése; az Izmaeliták családfája (25,1-18)
