Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Mezőgazdasági matematika / Az új EU-tagok piaci támogatásai is csökkennének 2012-től

2008. május 14. 12:36
A 2004-ben csatlakozott tíz országnak is kötelezően át kellene csoportosítaniuk 2012-től a közvetlen kifizetések egy, igaz csak szerény hányadát vidékfejlesztésre az Európai Bizottság azon – május 20-án nyilvánosságra hozandó – javaslata szerint, amely a közös agrárpolitika állapotfelméréséről szól. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom
Új módszerrel, az úgynevezett kötelező moduláció révén csapolná meg az Európai Bizottság a nagyméretű, azaz évi 100 ezer euró fölötti támogatásban részesülő agrárgazdaságoknak juttatott közvetlen kifizetéseket – derül ki a közös agrárpolitika 2013-ig történő kiigazításáról szóló hivatalos javaslat, a BruxInfo birtokába került tervezetéből, amelyet várhatóan május 20-án fogad el Brüsszel.
 

Mariann Fischer Boel számos tagállam, köztük Magyarország ellenállásával szembesülve némileg átdolgozta azt a tavaly novemberben ismertetett elképzelését, amelynek értelmében az éves szinten 100 ezer euró feletti direkt támogatásban részesülő mezőgazdasági nagyüzemeknek folyósított kifizetéseknek felső határt szabnának. A Bizottság a KAP állapotfelméréséről készülő, május 20-án közzéteendő javaslatában a támogatások maximális határának megszabását összekapcsolja az úgynevezett kötelező modulációval, azzal a mechanizmussal, amelynek értelmében a régi tagállamoknak kifizetett közvetlen jövedelemtámogatások évről-évre növekvő százalékát vidékfejlesztésre csoportosítják át. Számos elemző szerint a közös agrárpolitika jövője az, hogy az EU a piaci támogatások helyett a vidékfejlesztésre fordítja a rendelkezésre álló forrásokat.
Az uniós agrárbiztos elképzelései szerint 2009 és 2012 között évente 2 százalékkal megnyirbálnák a régi tagállamoknak juttatott direkt támogatásokat és az így megtakarított pénzből – továbbra is az érintett ország rendelkezésében hagyva – a vidékfejlesztési büdzsét növelnék, amelyből a kormányoknak olyan új kihívások kezelésére kell majd költenie, mint a klímaváltozás, a fogyó vízkészletek és a biológiai sokszínűség megőrzése. Ez azt jelenti, hogy a korábban elhatározott 5 százalékos átcsoportosításhoz képest 2012-ig a közvetlen kifizetések további 8 százalékát elvonnák az első pillérből, végső soron 13 százalékra növelve 2013-ig a modulációt. A forráselvonás ugyanakkor nem érintené az évi 5 ezer eurónál kisebb támogatásban részesülő agrártermelőket.
Mariann Fischer Boel ugyanakkor minden évben plusz 3 százalékkal többet vonna el azoktól a nagygazdaságoktól, amelyek évente 100 ezer eurónál nagyobb támogatást kapnak. Tehát a legnagyobb birtokok összességében a nekik jelenleg kifizetett direkt támogatások körülbelül ötödéről kényszerülnének lemondani.
A Bizottság javaslattervezete szerint 2012-ben – tehát akkor, amikor a régi és az új tagállamok támogatásai kiegyenlítődnek – a 2004-ben csatlakozott EU10-eknél is bevezetik a kötelező modulációt, igaz, a 13 százalékos alapráta helyett csak 3 százalék erejéig. A csak 2007-ben belépett Bulgária és Románia mentesül a rendelkezés alól. Az átcsoportosítás ugyanakkor azt jelenti, hogy az új tagállamoknak mélyebben bele kell majd nyúlniuk a zsebükbe, hiszen a vidékfejlesztési pillérben a társfinanszírozás szabályai érvényesek.
A tagállamok által kifizethető minimális direkt támogatás 250 euró lenne, vagy legalább egy hektár nagyságúnak kell lennie a gazdaságnak ahhoz, hogy támogatásban részesülhessen (jelenleg 0,3 hektár az alsó szint).

Zatkalik-Peresztegi Virág
további cikkek
Pótfelvételi: több mint 400 új hallgató jutott be a Pannon Egyetemre közélet Pótfelvételi: több mint 400 új hallgató jutott be a Pannon Egyetemre Újabb sikeres felvételi időszakot zárt a Pannon Egyetem: a csütörtökön kihirdetett pótfelvételi ponthatárok alapján 407 jelentkező nyert felvételt az intézmény képzéseire, így ők szeptembertől már pannonos hallgatóként kezdhetik meg tanulmányaikat. ma 1:18 Kinek a szemetét fizetik a veszprémiek? közélet Kinek a szemetét fizetik a veszprémiek? Egy egyszerűnek tűnő jogszabályi mondat, amely a gyakorlatban véget nem érő adminisztratív útvesztőbe sodorja a városokat. Veszprémben a Cholnokyváros kukái mellett nemrég újra felhalmozott lomok esete tökéletesen mutatja meg, hogyan pattog a felelősség a társasházak, az önkormányzat és a szolgáltatók között. Kovács Zoltán városüzemeltetési irodavezetővel jártunk utána, kinek a zsebére megy az illegális szeméthegyek eltakarítása, és hogyan lehetne elkerülni a kialakult patthelyzetet egy amúgy ingyenesen elérhető szolgáltatással. tegnap 8:57 'Nem vagyok kedves, azt hiszem, ez most előny' – Unger Anna vezetheti az NVVH-t közélet 'Nem vagyok kedves, azt hiszem, ez most előny' – Unger Anna vezetheti az NVVH-t Unger Anna Rózát jelölte az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága e a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére. A politológus a döntést követően közösségi oldalán köszönte meg a támogatást, pénteken pedig az Országgyűlés mondhatja ki a végső szót. A tisztség betöltéséhez kétharmados többség szükséges. 2026. augusztus 27. 13:55

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.