Az NB I/B-s bajnoki nyitány „előrehozatala” okán (…a pontvadászat várhatóan szeptember közepén kezdődik el), a mieink már a hét elején nekiveselkedtek az ilyenkor szokásos erőgyűjtésnek. Az alapozás során természetesen komoly hangsúly lesz a megfelelő kondíció megszerzésén, de a fizikai feladatokon túl a labdák is előkerülnek a szertárból. A vezetőedző, Mérész Csaba mindent megtesz azért, hogy az egyetemi csarnokban ne unatkozzanak a tanítványai. Az új szerzemények remélhetőleg hamar felveszik a ritmust, így könnyen azonosulnak a tréningek hangulatával. A klubnál mindenki azon van, hogy a kereten belül egyensúly jöjjön létre, egység teremtődjön, mert a társaság ilyenformán lehet igazán sokra hivatott. Az új és még erősebb garnitúra létrehozásánál voltak szempontok, amiket a funkcionáriusok nem hagytak figyelmen kívül – szem előtt tartották a stabilitásukat, a határaikat, a korlátaikat és a költségvetésüket.
Mint ismert, az egyesülethez négy új sportoló – Blaskovits László, Jilling László, Hegedűs Attila és Helmeczi András – csatlakozott a holt idényben. Az elöljárók olyan spílereket kerestek, akik az adott és jól működő szerkezetbe, illetve alaptaktikába beilleszthetők, továbbá csapatban gondolkodnak. Magyarán nem csupán a játéktudásuk miatt választották őket, a jellemük és a személyiségük is meggyőzte a döntéshozókat arról, hogy itt a helyük. A beilleszkedésükkel minden bizonnyal nem lesz probléma. A következő hetekben tehetséges fiatalok is dolgoznak a felnőttekkel; ez nagy lehetőség nekik, lévén, Kámán Tamásék mellett fejleszthetik a kompetenciájukat. Ily’ módon minden jel arra mutat, hogy a műhely kispadja eztán nem lesz rövid.
– Esélylatolgatásokba nem mennék bele, hiszen a legtöbb helyen még nincs kész keret – mondta Mérész-edző. Nem ígérhetek sikereket, érmeket, ugyanakkor egy kemény, harcos gárdát látnék a parketten, amely a végsőkig küzd. Nem kétséges, a liga továbbra is sok acélos alakulatot számlál majd, rajtunk kívül vannak még jó csapatok a mezőnyben. Ám mi ezúttal sem másokkal törődünk, kizárólag magunkkal és a teendőinkkel foglalkozunk. Tudjuk, hogy nagyok az elvárások velünk szemben. Most azon fáradozunk, hogy egy eredményes és mindenkire veszélyes seregünk legyen, amely gyors és agresszív kosárlabdát játszik, s ahol mindennek az alapja a csapatszintű védekezés. Fontos, hogy a jó szellemű társaság csapatként funkcionáljon és teljesítse az alapvető célkitűzéseket. A felsőházi rájátszásban szeretnénk részt venni, tehát a Nyugati-csoport első négy helyének egyikén zárni az alapszakaszt. A feljutásról, az élvonalról nem óhajtok „agyalni”, nekünk nem az A-csoportra kell fókuszálnunk. Persze azon leszünk, hogy versenyben legyünk a minél jobb pozíciókért.
Az egylet az alapterve szerint halad, tudják, mit kell csinálni annak érdekében, hogy elérjék a céljaikat. Az első gyakorlásokat arra is felhasználják, hogy a régi és új arcok megismerjék egymást. Lényeges, hogy valamennyi sportoló áldozatot hozzon a közösségért, az egyéni szándékok a csapatérdek mögé szoruljanak. Mindenkinek be kell állni a sorba, úgy végezni a feladatát, ahogy azt a szakvezető kéri. Miután a holt idényben nem eresztettek le teljesen (…ha idejük engedte, akkor mozogtak), ha nem is kicsattanó örömmel, de jó hangulatban végzik a Starhon Katalin adjunktus által „előírt” erőnléti és koordinációs, valamint az edző által gondozott kosárlabda-képzési feladatokat, amikből hetente összesen nyolc-tíz van.
Időközben majdhogynem véglegessé vált a klub felkészülési programja. Augusztus 18-án az MTK Törökbálint, majd augusztus 31-én a TLI-Alba Fehérvár vendégei lesznek, míg szeptember 12-én „visszavágót” vívnak itthon a törökbálintiakkal. Körtélyesi Gergelyék augusztus 26-án a budapesti Gyurasits István-emléktornán, szeptember negyedikén pedig a győri Fémker-kupán vesznek részt. Mint megtudtuk: néhány tesztmérkőzés még helyet kaphat a menetrendben. Az egyesület idén nem rendezi meg a tornáját a Vetési gimnázium felújítása miatt. Az NB I/B-s bajnokság előreláthatólag szeptember harmadik hétvégéjén indul. A mieink jó játékának addigra kell beérnie.
