Utolsó naplómmal még a Zágráb elleni hazai BL-meccs előtt jelentkeztem. Akkor is elmondtam, hogy nem szerettünk volna még egy olyan találkozót átélni, mint korábban a Celje ellen. Hiszen a fiatal horvát együttes is azt a rohanós kézilabdát játssza, mint Lékaiék, amellyel bárki ellen veszélyesek lehetnek. Úgy vélem, hogy nagyon jól felkészültünk belőlük és – Nagy Laci és Ruesga nélkül is – jól játszottunk. Abszolút magabiztosan nyertük meg a találkozót, s így a csoportot is.
Nagy erőbedobásra késztetett bennünket a Csurgó
Ezt követően a Csurgóhoz látogattunk az NB I-ben, amely az utóbbi években hazai pályán már mindenkit meg tud szorítani. A bajnokságban szoros meccset vívtak a Szegeddel, a Bundesliga erős középmezőnyéhez tartozó Hannovert pedig simán verték otthon. Mindezek fényében nagyon nehéz mérkőzés elé néztünk, a várakozásaink pedig be is bizonyosodtak. Nagyon rosszul kezdtünk, a teljes első játékrészben a vendéglátóink vezettek, de aztán a szünet után – kellő koncentráltsággal és rutinnal – fordítani tudtunk, végül pedig magabiztosan nyertünk.
Be kell ismerni, hogy nagy erőbedobásra késztettek bennünket a Somogy megyeiek. Több ilyen kezdést pedig nem produkálhatunk, hiszen ez az alapszakasz győzelembe, rosszabb esetben pedig a bajnoki címbe is kerülhetett volna nekünk.
A Veszprémhez nem méltó teljesítmény
A legnehezebb feladatnak a BL-csoportkör utolsó meccse bizonyult a Zaporizzsja vendégeként. Tudtuk, hogy milyen problémák vannak Ukrajnában, az utazás előtt meglehetősen nyugtalanító felvételeket láttunk a különböző híradásokban. Sajnos szintén ott volt a fejekben, hogy mi már a hatos élén végzünk. Be kell vallani: nagyon rosszul játszottunk, nem csak fejben, hanem fizikálisan is gyengén teljesítettünk. Úgy látom, hogy erre az összecsapásra három „csoportra” szakadt a társaság: a sérültekre, azokra, akik nagyon sokat szerepeltek az Eb-n és fáradtak, illetve azokra, akik az utóbbi időben kevesebbet játszottak és még nincsenek a kellő formában. Ezt a három külön csoportot nem tudtuk elviselni.
De így is szégyellem magam, hiszen ez a teljesítmény nem volt méltó a Veszprémhez, mindannyian nagyon rosszul játszottunk. Lehetnek hiányzóink, az is tény, hogy az ellenfél önmagához mérten kiválóan játszott, Stochl remekül védett, egy két ítéletnél pedig a kárunkra tévedtek a játékvezetők, de ezekre nem hivatkozhatunk, így is „illett” volna nyernünk. Bízom benne, hogy időben kaptuk ezt a pofont, s ez volt az utolsó vereségünk az idényben, hiszen több már nem fér bele.
Nehéz lesz a Plock otthonában
Tudtuk, hogy könnyű ellenfelet már nem kaphatunk a BL nyolcaddöntőjében. A három lehetséges rivális közül a Vardar Szkopjét szerettük volna elkerülni. Az azonban biztos, hogy a Wisla Plockot sem szabad leírni, hiszen a csoportjukban a Kiel is nagyon megszenvedett ellenük. Nagyon fel kell készülnünk a lengyelországi odavágóra, hiszen fanatikus szurkolótáboruknak köszönhetően meglehetősen forró hangulat jellemzi a csarnokukat. Egyértelműen látszik, hogy évről évre erősödnek, nemzetközi szintű játékosokat igazolnak, akikkel egyre nagyobb babérokra törnek.
Hazai pályán kötelező a győzelem
A héten már a Szeged elleni rangadóra készülünk. Számunkra előnyös, hogy a Cegléd elleni Magyar Kupa mérkőzést előrébb hoztuk, így egész héten a megszokott BL-tempóban készülhettünk (szerdán a védekezést elemeztük, ma a támadást fogjuk). Nekik viszont szerdán még volt egy nagyon nehéz kupameccsük Csurgón.
Mint mindig, most is győzelemmel szeretnénk kedveskedni a szurkolónknak. Ami nagyon nem ígérkezik könnyű feladatnak, hiszen a Tisza-partiak remek formában vannak, nem véletlenül veretlenek a bajnokságban és az EHF-kupában is. Folyamatosan erősödnek, s az is látszik, hogy egyre jobban összeszoknak. Nagy az elvárás feléjük, ilyen sok szurkolójuk még sosem érkezett ide. Bíznak abban, hogy jó eredményt tudnak elérni. Ezt mi természetesen szeretnénk meggátolni. Hazai pályán mindig kétszáz százalékkal játszunk a nagy rivális ellen, hiszen itthon számunkra kötelező a győzelem.
Jó hír, hogy Nagy Laci és Chema már velünk edz, Iváncsik Tomi és Ruesga azonban várhatóan nem tud játszani.
Fazekas Nándor
