Nézzük meg a nem távoli Németországot, ahol a hetvenéves jolszituált nyugdíjasok úgy élnek, mint az arany ifjak. Vagy a távoli Japánt, ahol harcművészetet tanulnak 80 évesen. De ide sorolhatjuk az északi vikingeket is, akik minnél öregebbek, annál nagyobb harcosok, nyilván nem érdemtelenül.
Komolyra fordítva az írást!
Tehát: Hol vagytok ötvenesek? Hatvanasok? Lejárt a garancia? A B-oldal vége? Vagy mi ez a begubózás? Miért nem mozdultok??
Egy kettő kivétel azért van, és ilyenkor látom, hogy bizony a lenyugvó napnak is van ereje. Sőt! Van szerencsém ismerni olyan szépkorúakat, akik komolyan megizzasztják a fiatalokat is, az eredményeikkel, elszántságukkal, érett küzdeniakarásukkal. Imádom nézni, ahogy edzenek, örülnek az életnek, és teljes, megbecsült tagjai bármilyen közösségnek.
Ezúton felhívnám tehát a figyelmüket kedves hölgyeim-uraim, hogy ne keressék a kifogásokat! A gyógyszerek, kenőcsök nem szüntetik meg az öregedést, nem gyógyítják a fájdalmat az izületeinkben, csak elnyomják, csillapítják. Tessék mozogni! Mindegy hogy kint, vagy bent, egyénileg, vagy csoportosan, de mozogjunk. A korunk, az említett példák miatt is gyenge kifogás!
Mindenhol segítenek, mindenhol örülnek ennek a korosztálynak. Hajrá!