Csütörtök délelőtt ülésezett a közgyűlés Veszprémben, amelyen több zöld téma és város környezetét is érintő téma került elő napirend előtt.
Kovács Áron (Fidesz) felszólalásában Veszprém megye kiemelkedő aktivitását dicsérte az országos TeSzedd! mozgalomban.
Mint mondta, országszerte több mint háromezer helyszínen mintegy 240 ezer ember gyűjtött hulladékot egy héten keresztül. Veszprém városában 24 helyszínen dolgoztak az önkéntesek, egyébként az egész országban Veszprém megye volt az egyik legaktívabb.
„Városunkban szemetet gyűjtöttek baráti társaságok, munkahelyen szerveződött csapatok, civil szervezetek és iskolai csoportok, többek között Gyulafirátóton, Kádártán, Jutaspusztán, Csatáron, a Benedek-hegy környékén, a felüljárónál és választókerületemben, a Füredidombon is a bevásárlóközpont környékén.
A VKSZ Zrt. a Cserhát Társaskörrel együtt közösen tisztította meg a Völgyikút parkot”- mondta.
„Mindannyiunk érdeke, hogy városunk közterei, parkjai, illetve a Veszprém környéki természeti területek tiszták és rendezettek legyenek, ezért köszönettel tartozunk mindazoknak, akik részt vettek a TeSzedd! akcióban”
-fűzte hozzá.
Gerstmár Ferenc (LMP) indítványában arra kérte a közgyűlést, hogy a polgármesteri hivatalban és az önkormányzati fenntartású intézményekben legkésőbb 2020. január elsejétől szűnjön meg a PET-palackok használata.
Szerinte az önkormányzatoknak jó példával kell elöl járniuk, a lakosság figyelmét is fel kell hívni a műanyaghulladék csökkentésének szükségességére. Porga Gyula polgármester támogatja az indítványt, azonban azt kérte az LMP-s politikustól, hogy a következő közgyűlésre készüljön előterjesztés, ami pontosan leírja, milyen lépések szükségesek.
megszűnhetnek a PET palackok a városi intézményekben
Az LMP-s politikus arra is kíváncsi volt, mit tesz a városvezetés az önkormányzati fenntartású intézményekben tapasztalható munkaerőhiány felszámolásáért? A polgármester válaszában kijelentette, az érzékelhető munkaerőhiány a közszférába is begyűrűzött, ám Veszprémben nem olyan súlyos a helyzet, mint máshol. A leginkább óvodapedagógusokra lenne szükség a városban, ezzel kapcsolatban a városvezetés egyeztet a Pannon Egyetemmel egy esetleges óvónőképző kurzus elindításáról.
Hartmann Ferenc (MSZP-DK-P) szintén a környezettel kapcsolatban kérdezett a polgármestertől: „Hány fátfvágtakbki és hány újat ültettek 2006 és 2018 között Veszprém közterületein?”
Porga Gyula közölte, a fakivágást és ültetést nyilvántartó felmérések csak 11 éve készülnek.
2008 óta 2832 fát vágtak ki és 3370 fát ültettek Veszprémben. Ez 538-as növekedés. Ezen kívül az állatkert 1200 lombos fát és 4500 cserjét ültetett.
Belvárosi körforgalom, aréna átépítés
Hartmann Ferenc azt is megkérdezte, lesz-e újra köztéri óra a Budapest – Brusznyai - Mártírok úti csomópontban? Mint mondta, tisztában van vele, hogy nem a városé volt, gyakran szorult javításra, de szerinte veszprémiek megszerették, ezért most hiányolják azt.
Porga Gyula válaszában kifejtette, a körforgalom közepére hamarosan nem egy óra, hanem a Veszprém Aréna előtti körforgalomban elhelyezetthez hasonló, Herendi Porcelánmanufaktúra által készített szobor kerül. Megjegyezte, az EKF-program része a dizájnvezérelt városelemek elhelyezése, melynek során a padok és szobrok mellett új órákat is elhelyeznek Veszprémben.
Ha már belvárosi körforgalom, Katanics Sándor (DK) azt kérdezte, „mikor tervezik az átvezető gyalogos forgalmat közlekedési lámpa segítségével szabályozni?”
A polgármester kijelentette, a nehézséget nem az átkelők, hanem az autók okozzák, utóbbiakból az elmúlt 4 évben négyezerrel lett több a városban. Ezt a problémát semmilyen közlekedési megoldással nem tudják orvosolni. Folyamatosan mérik a forgalmat, de mivel a körforgalom még csak pár hónapja üzemel, nem áll rendelkezésre elegendő számadat arra vonatkozóan, hogy valóban indokolt-e a lámpák kihelyezése.
Porga Gyula polgármester a március 28-án tartott közgyűlésen
A városvezetés jelenleg azon dolgozik, hogy a Jutasi utat a Pápai úttal összekötő völgyhíd mihamarabb megépüljön, ami a mérnökök szerint harmadával csökkenti majd a belvárosi forgalmat - mondta válaszában Porga Gyula.
Hartmann Ferenc interpellációt nyújtott be a polgármesterhez, amiben a Veszprém Aréna átépítése és a mellette elképzelt jégcsarnok részletei felől érdeklődött: lebontják-e vagy visszabontják, nem építenek-e be inkább jégpályát a jelenlegibe, és inkább új kézilabda arénát húznak fel?
A polgármester válaszában elmondta, a Modern Városok Program keretében bővítik a kézilabda arénát 8500 fősre, ami a 2022-es Eb miatt és a megnövekedett szurkolószám miatt indokolt. Az átépítés állami beruházás lesz, fenntartója és működtetője is az állam lesz. A lehetőség megvolt a jégpálya építésnek, de az horribilisen magas költségekkel járt volna.
A 2020-ban kezdődő munkálatok eredményeképp szabadidőközpont is létrejön az Arénánál, melynek során a 8-as és a 82-es utat összekötik, valamint korszerűsítik. Hartmann elfogadta a választ, azonban szerinte a látványterveknek és az információknak fel kellene kerülniük a város honlapjára.
Ovádi Péter országgyűlési képviselő egyébként pár nappal korábban hasonló témában kérdezett a parlamentben:
Veszprémi sporfejlesztésekről kérdezett a Parlamentben Ovádi Péter - vehir.hu
Mikor vehetik birtokba a veszprémiek a Modern Városok Program keretében megvalósuló új sportuszodát és a kibővített Veszprém Arénát? Ezt a kérdést tette fel a Parlamentben Ovádi Péter, a Veszprém megyei 1. választókörzet képviselője.
Brányi Mária alpolgármester felszólalásában a Kossuth-díjas szobrászok veszprémi alkotásait méltatta. Kiemelte, több olyan köztéri műalkotás van Veszprémben, melyeknek alkotói Kossuth-díjas művészek.A téma aktualitását 2019. március 15-i Kossuth-díjak odaítélése adta.
Jelenleg 9 Kossuth-díjas művész 16 munkája látható Veszprémben. Ilyen többek között az Óváros téri Szent Mihály szobor, a Fortuna udvar éke, valamint a Veszprém Aréna előtti Marian Cozma emlékmű.
A városban jelenleg az alábbi Kossuth-díjas művészek alkotásai láthatók: Madaras István, Mihály Gábor, Mikus Sándor, Somogyi József, Borsos Miklós, Kiss István, Melocco Miklós, Marton László és Kő Pál.
