A reggel nyolc órás kezdés előtt a Városháza előtt a helyi civil szerveződés képviselői adták át a Porga Gyula polgármesternek annak az aláírásgyűjtésnek az eredményét, amelyet a terület beépítésével kapcsolatban indítottak és több, mint háromezren írtak alá. Bár a képviselők csütörtökön tárgyalák volna ennek a magánberuházásnak egyik részletét, Porga Gyula polgármester végül levette azt a napirendről, és az őszi ülésszakra halasztotta a döntést.
A Városháza előtt Porga az összegyűlt emberek előtt is cáfolta a közösségi médiában szárnyra kapott, szerinte téves információkat. Rávilágított egy sokak által elfelejtett tényre, miszerint a szóban forgó magánterület valójában már több mint harminc éve, 1993 óta építési övezetnek minősül, előbb volt az, mint a Fenyves utca nagyrésze, ahol ma már újépítésű családi házak vannak. A beruházás egyébként nem önkormányzati fejleszés, hanem magánprojekt, a polgármester pedig elmondta, hogy a város számára legkedvezőbb kompromisszumot keresi. Ennek szellemében az őszi közgyűlésen határozottan a lakófunkció támogatása mellett fog érvelni a hatalmas irodaház-komplexumokkal szemben, hiszen – mint kiemelte – a helyi családok otthonteremtésének elősegítése fontos közérdek.
A polgármester a megjelent tiltakozóknak is elmondta, hogy a városvezetés olyan szabályozást támogat, amely meghatározza az épületek méretét, a Séd-pataktól való távolságot, a beépíthetőség mértékét, valamint a kötelező zöldfelületi arányt. A napirend elhalasztásáról szóló döntést azzal indokolta, hogy szeretnék csillapítani a kialakult közéleti vitát, és elegendő időt biztosítani arra, hogy minden érintett megismerhesse a beruházással kapcsolatos részleteket, mielőtt a közgyűlés érdemben döntést hozna.
A környéken élők aggodalmait tolmácsoló civilek ugyanakkor jelezték, hogy számukra a völgy egyedi természeti kincseinek megóvása az elsődleges szempont. Álláspontjukat és javaslataikat a hétfői napra meghirdetett lakossági fórumon kívánják részletesebben is a nyilvánosság elé tárni.
Abban egyet értettek viszont, hogy folyamatos kommunikációra van szükség, a civilek pedig meg is határozták azt az öt területet, ami számukra a legfonttosabb:
- Vízvédelem: megnyugtató garanciákat szeretnének a helyi vízbázis és a fenntartható vízgazdálkodás megóvására.
- Környezeti hatások: aggódnak amiatt, hogy a beépítés miként befolyásolja majd a városrész levegőminőségét és egyedi klímáját.
- Infrastruktúra: tartanak a 253 új otthon átadásával járó megnövekedett forgalomtól és a hálózatokra háruló többlettehertől.
- Átfogó tervezés: a beruházás szakaszos engedélyeztetése helyett a projekt együttes, komplex hatásvizsgálatát szorgalmazzák.
- Kommunikáció: a lakosok nyitottabb és folyamatosabb tájékoztatást remélnek a jövőben, hogy elkerülhetőek legyenek a mostanihoz hasonló félreértések és helyreálljon a maradéktalan közbizalom.
Vadkárral és a városi zöldterületekkel indult az ülés
A közgyűlésen így az Aranyosvölgy már nem szerepelt, a képviselők közt azonban így is kialakultak viták. Napirend előtti felszólalások során Katanics Sándor (Híd a Városért) Gyulafirátóton tapasztalható vadkárokról kérdezte a városvezetést. A képviselő szerint a lakosság részéről egyre több panasz érkezik a problémával kapcsolatban. Szintén napirend előtt került szóba a városi zöldfelületek kezelése. Kovács Áron (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy több lakossági visszajelzés érkezett az elmaradó fűnyírások miatt. Elmondta, hogy a biodiverzitás megőrzése továbbra is fontos cél marad, ugyanakkor a jelenleg meghagyott területek egyharmadát rendszeresen kaszálják majd, egyharmadát ritkábban kezelik, míg egyharmadát továbbra is meghagyják természetközeli állapotban. Hozzátette, az invazív növényfajok irtása továbbra is kötelező feladat, a toklász elleni védekezésre pedig külön figyelmet fordítanak.
A Veszprémi 7 Nap támogatása ismét vitát váltott ki
Az interpellációk között elsőként Hartmann Ferenc szólalt fel, aki a helyi sajtó működéséről és a Veszprémi 7 Nap finanszírozásáról beszélt. A képviselő bírálta az önkormányzat által biztosított támogatás mértékét, és úgy fogalmazott: szerinte a lapnak valódi közszolgálati szerepet kellene betöltenie. Véleménye szerint a veszprémieknek kiegyensúlyozott tájékoztatásra van szükségük, a valóságot pedig előbb-utóbb úgyis megismerik az emberek. Porga Gyula polgármester válaszában hangsúlyozta, hogy a lap éves önkormányzati támogatása nem 85, hanem 50 millió forint. Mint mondta, továbbra is fontosnak tartják a nyomtatott sajtó jelenlétét, hiszen sok veszprémi – különösen az idősebb korosztály – ma is papíralapon tájékozódik. Kiemelte, hogy a terjesztést rendszeresen ellenőrzik, korábban húsz utcában vizsgálták a kézbesítést, ahol nem tapasztaltak hiányosságokat. Ahol mégis előfordulnak problémák, ott átvételi pontokon biztosítják a lap elérhetőségét. A polgármester szerint nem indokolt egységes önkormányzati médiacentrum létrehozása, hiszen a városnak jelenleg is több kommunikációs felülete van, a helyi sajtó sokszínűsége pedig érték.
A Gyárkert jövője nem kérdés, a zajterhelés viszont továbbra is téma
Somfai Attila interpellációjában a Gyárkert működéséről beszélt. Mint fogalmazott, a rendezvényhelyszín fontos része Veszprém kulturális és turisztikai életének, ugyanakkor egyre több környékbeli lakó panaszkodik a koncertek okozta zajra. A képviselő többek között arra kérdezett rá, mekkora önkormányzati támogatást kapott eddig a Gyárkert, milyen bevételei voltak, hány koncertet rendeztek, hogyan mérik a zajterhelést, illetve milyen fejlesztések várhatók a hanghatások csökkentése érdekében. Porga Gyula szerint Somfai Attila az ülésen több kérdést tett fel annál, mint amit interpellációjában előzetesen benyújtott, ezt pedig nem tartotta szerencsésnek. A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta: a város továbbra is elkötelezett a Gyárkert működtetése mellett, miközben tisztában vannak azzal is, hogy egy ilyen rendezvényhelyszín bizonyos kellemetlenségekkel járhat a környéken élők számára. Elmondta, hogy folyamatosan fejlesztik a hangtechnikát, betartják az időkorlátokat, és amíg rendelkezésre állnak a szükséges források, addig a Gyárkert működni fog. Somfai Attila viszonválaszában kiemelte: nem a rendezvényhelyszín megszüntetése a célja, hanem a zajterhelés további csökkentése. Szerinte érdemes lenne megvizsgálni zajvédő falak vagy más műszaki megoldások alkalmazását is. A közgyűlés végül 13 igen és 4 nem szavazattal elfogadta a polgármester válaszát.
Ősszel indulhat a Haszkovó úti energiatároló közbeszerzése
Szűcs Zoltán a Haszkovó útra tervezett energiatároló beruházásról kérdezte a városvezetést. A képviselő szerint egy ilyen létesítmény zajterhelést okozhat, befolyásolhatja az ingatlanok értékét, valamint környezetvédelmi kérdéseket is felvethet. Porga Gyula válaszában hangsúlyozta: jelenleg nincs kiválasztott kivitelező, és közbeszerzés sem zajlik. Mint elmondta, a beruházás előkészítése az Energiaügyi Minisztérium feladata, a közbeszerzési eljárást pedig várhatóan ősszel folytatják le. A polgármester hozzátette, korábban ugyan volt egy feltételes közbeszerzés, azonban forráshiány miatt abból nem született szerződés, így jelenleg még sem a kivitelező, sem a végleges technológia nem ismert.
A természetvédelem és a lakossági igények között keresik az egyensúlyt
A köztisztaságról szóló napirendi pontnál Katanics Sándor ismét a fűnyírás kérdését vetette fel. Elmondta: a természetvédelmi célokat támogatja, ugyanakkor több városrészből is rendszeresen kap lakossági panaszokat amiatt, hogy egyes területeken túl magasra nő a fű. Porga Gyula válaszában hangsúlyozta, hogy ahol szükséges, ott rendszeresen elvégzik a kaszálást, ugyanakkor a város hosszú távon szeretné fenntartani a vadvirágos területeket is.
Egyre többen választják a Szupermenzát
A gyermekétkeztetésről szóló előterjesztés során Gerstmár Ferenc a Szupermenza program tapasztalatairól érdeklődött. Sótonyi Mónika alpolgármester elmondta: rendszeresen egyeztetnek az intézményvezetőkkel, a szolgáltató pedig nyitott az egyedi igények kezelésére is. Az adatok szerint tavaly márciusban 3916 gyermek étkezett az intézményekben, idén ugyanez a szám már 4918 volt, ami a városvezetés szerint jól mutatja a program sikerét.
Számos fejlesztésről és támogatásról is döntöttek
A közgyűlés elfogadta az önkormányzat költségvetésének módosítását, döntött a részvételi költségvetés 2026-os és 2027-es folytatásáról, valamint jóváhagyta a Laczkó Dezső Múzeum régészeti feltárásaihoz kapcsolódó önkormányzati hozzájárulást. A képviselők támogatták a megyei jogú városok együttműködésének megerősítését, elfogadták a helyi védettségű épületek felújítását segítő pályázat előkészítését, valamint a Veszprém Aréna és az uszoda közötti út fejlesztését is. Döntés született arról is, hogy Lattenstein Jánosné újabb öt évig vezetheti a Vadvirág Körzeti Óvodát, emellett jóváhagyták az Eplényi Óvodával kötendő nyári együttműködést.
A testület támogatást szavazott meg több szervezetnek is, köztük a Minerva Alapítványnak, az Add a Kezed Alapítványnak, a Vetési Albert Gimnázium alapítványának, a Gyermekekért Alapítványnak, valamint az Otthont az Állatoknak Alapítványnak. A közgyűlés végül elfogadta a második féléves munkatervet is, valamint jóváhagyta a Mendelssohn Kamarazenekar működését érintő előterjesztést. Porga Gyula a döntés előtt kiemelte: az együttes több mint negyven éve meghatározó szereplője Veszprém kulturális életének, és további sikeres munkát kívánt a zenekarnak.
