2019. február 20., szerda
Álmos névnap

Mikor vagyok „jó európai”?

-Akkor, ha jó veszprémi, jó dunántúli és jó magyar vagyok. Ez nem zárja ki az európaiságot -mondja Navracsics Tibor uniós biztos, akitől egy órán keresztül lehetett kérdezni péntek délután egy Európa jövőjéről szóló helyi workshopon.

Az Európai Bizottság párbeszédsorozatot indított a tagországokban Európa jövőjéről: milyen EU-ban szeretnénk élni a jövőben, milyen területeken vállaljon az EU nagyobb szerepet? A párbeszéd alapú találkozók, interaktív workshopok lehetővé teszik, hogy a résztvevők szabadon véleményt cserélhessenek az uniós témákban.

A rendezvényen elhangzottak alapján készült összefoglaló szerves részét képezi annak a zárójelentésnek, amit a Bizottság a 27 uniós tagállam 2019. május 9-i nagyszebeni csúcstalálkozóján, csupán néhány héttel az európai parlamenti választások előtt terjeszt majd elő.

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Veszprém Megyei Europe Direct Tájékoztató Központ, együttműködésben az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságával és az Európa Bizottság Magyarországi Képviseletével Navracsics Tibor uniós biztost is meghívta a pénteken tartott workshopra, ahol közel egy órán keresztül kérdezhette őt a veszprémi közönség.

Oktatás, nyelvoktatás és közösségépítés- nagyjából ez a három fő téma érdekelte leginkább az igen vegyes hallgatóságot. Az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztos egyebek mellett készségesen válaszolt az olyan felvetésekre és kérdésekre, hogy:

Lehet-e, és kell-e egységes európai oktatásról beszélni? Szabályozni?

Nem kell és nem is lehet, hisz minden ország saját kompetenciája, hogy mit oktat, milyen jövőt képzel el állampolgárainak. Az oktatás egyébként minden országban aknamező. Nem lehet közös nevezőre hozni egy finn egy román és egy portugál oktatási rendszert. A legutóbbi felmérések szerint egyébként a magyar oktatás nincs is olyan rossz helyzetben, mint azt az imázsa sulykolja. Nagyjából középen helyezkedik el. Az oktatás versenyképességével nem csak Magyarországon, hanem az egész EU területén gondok vannak. A sokra tartott finnek mutatói tavaly kezdtek el romlani, az észtek digitalizációra való berendezkedése pedig egyelőre jó, de zsákbamacska, hisz ki tudja mit hoz a jövő.

A legjobb oktatási rendszer Navracsics szerint a portugál, hisz a PISA-felméréseken évről-évre egy-egy helyeket javítanak. Az ok a konszenzusban van. A portugálok elérték azt, hogy pártoktól függetlenül közösen határozták meg, mit szeretnének adni állampolgáraiknak. Az uniós biztos szerint az EU is hibás az oktatás jelenlegi helyzetéért, hisz a korábbi terrortámadások bebizonyították, az oktatásnak nem csak a készségek átadásáról, hanem a nevelésről és az integrálhatóságról is szólnia kell.

A magyarok nyelvtudása

A magyar lakosság 40%-a beszél angolul, 10% németül, 3% pedig franciául. Az adatok szerint ez a jelenlegi helyzet. A magyaroknak a legtöbb eu-s országgal ellentétben sokkal nagyobb akadályt kell átugrania, hisz nincs más még csak hasonló beszélt nyelv sem a kontinensen. Emiatt nyelvileg elszigetelt piac a magyar, ezért mindenképp szükséges ezen javítani, hisz globálisan e nélkül nem lehet érvényesülni. Jó hír azonban, hogy a fiatalok munkaerőpiacra való belépése felfelé húzza a számokat, mivel nagy százalékuk már beszél valamilyen idegen nyelvet.

Közösségépítés és kulturális közelítés. Mikor vagyok jó európai?

A népek barátságának erősítésére van-e ötlet, terv?- kérdezték. -Az Erasmus Program, és a Kreatív Európa pont ezeket a célokat szolgálja. Előbbi költségvetését épp most duplázták meg, jövőre már 30 milliárd euróból tudnak széleskörű projekteket indítani ennek érdekében. És hogy mitől számít valaki „jó európainak?”

- Én akkor ha jó veszprémi, jó dunántúli és jó magyar vagyok. Így lehet megélni az európaiságot. A magyarság és az európaiság nem zárja ki egymást

- hangzott a válasz.

Navracsics szerint Magyarországnak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az aktív társadalmi hasznosság hangsúlyozására és a közösségépítésre. Ez is azt a célt szolgálná, hogy a lakosok elkötelezettebbé váljanak. Kulturális szakadék van ma Közép Európa és Nyugat Európa közt. Ez talán a kommunizmus öröksége, talán nem, de tény, hogy tőlünk nyugatabbra a fiatalok 40%-a önkénteskedik, vagy vállal fel társadalmi szerepet, itthon ez az arány 10% alatti.