István király Imre halálát követően Máriának ajánlotta fel az országot, hogy gondos és féltő édesanyaként óvja: őseink mindig Mária védelmét keresték, akinek nevét harci kiáltásként használták, később a leggyakoribb magyar női névvé vált, magyar településeket neveztek el róla a Kárpát-medencében.
A magyar Szűz Mária-kultusz a világon egyedülálló történelmi és szellemi kapcsolat: a Boldogasszony-kép eltérő értelmezéseit, sokféleségét megjelenítő kiállítás kortárs művészi szemlélettel, új kontextusba helyezi a Mária-ábrázolást.
A vándorkiállítás különböző nézőpontokból világítja meg a Boldogasszony és a magyarság kapcsolatát, miközben a Kárpát-medence közösségeinek összetartozását is hűen jelképezi.
- Veszprémben, Gizella és Szent István városában ez a kiállítás hazaért - fogalmazott Némedi Lajos alpolgármester.
Némedi Lajos kiemelte: a tárlat - úgy, mint a Boldogasszony kultusz - minőségteremtő és -megtartó erővel rendelkezik közösségeink, a magyarság számára, ezért fontos, hogy minél több helyre eljusson.
A vádorkiállítást a Nemzetstratégiai Kutatóintézet 2015-ben indította útjára a budapesti Várkert Bazárból, a csíksomlyói Szűz Mária szobor elkészültének 500. évfordulójának tiszteletére. Ötvenöt alkotó ötvenöt művészi értelmezését láthatjuk a kiállított különböző technikákkal készült művekben: textilből, bőrből kreált képek, festmények és szobrok is helyet kaptak a Szaléziánum falai között.
A tárlat megnyitója a kiállítás eszméjéhez méltó hangulatot nyújtott az érdeklődőknek: a Padányi Katolikus Iskola növendékei Mária énekek előadásával varázsoltak ünnepi atmoszférát az átlagos hétköznapba.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke kiemelte, hogy a kiállítás a Kárpát-medence összefogásával a Szent Istváni küldetést hivatott teljesíteni: a tárlat különböző területek művészeinek alkotásait vitte el a Délvidék, a Felvidék, a Kárpátalja és Erdély városaiba, hogy művészi és szellemi kapocsként kösse össze a Kárpát-medencében szétszórt nemzetünket.
- A magyarság megmaradásának záloga, a keresztény hit megőrzése, illetve a Szűz Máriával azonosított Boldogasszony tisztelete - zárta a megnyitót dr. Márfi Gyula, érsek.
