Mik voltak a múlt év legnagyobb kihívásai a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) számára?
Sok szempontból mozgalmas, egyben szomorú év áll mögöttünk. Az utolsó pillanatban sikerült megegyezni a 2019-es és a 2020-as minimálbérben is, ami nagyszerű hír, értékében bruttó 149.000.- Ft idén, 161.000.- Ft jövőre. Ennek jelentőség – főleg itt a Dunántúl északi részén - azonban a követkető néhány évben egyre kisebb, mivel a jelentős munkaerőhiány miatt a vállalkozások jelentős része ennél magasabb összeget fizet a munkavállalóinak.
A Munka Törvénykönyvének változásai már jobban felkavarták az állóvizet. Bátran merem állítani azonban, hogy sem a támogatók sem az ellenzők nagy része nem olvasta a ténylegesen megváltozott jogszabályokat, amelyek a munkavállalók számottevő részét semmilyen módon nem fogják érinteni. Akikre vonatkozhat, azoknál sem látok egyoldalú, a munkaadók által kierőszakolható hátrányos megoldásokat.
Zárójelben azért megjegyzem, ha a döntéshozók több energiát fektettek volna az előzetes érdekképviseleti egyeztetésekbe, akkor elkerülhető lett volna a módosításokkal kapcsolatos, azokon már jóval túlmutató ellenállás.
A VOSZ fájdalmas veszteséget szenvedett Demján Sándor márciusi eltávoztával. Ő számunkra pótolhatatlan, ezért örökös elnöknek választottuk. Az új elnökünk Tolnay Tibor ugyanakkor nagyon hamar felvette a kesztyűt és munkába állt. Rendkívül energikusan és a határozottan vezeti a VOSZ-t, jelentősen sikerült javítania az érdekegyeztetési folyamatokon, a VOSZ mára már nem csak a partvonalról bírál, hanem aktívan részt vesz a vállalkozókat érintő jogszabályok kialakításában és a gazdaságpolitika formálásában.
Gazdasági szempontból mi várható a 2019-es évtől?
A gazdaság továbbra is töretlenül fejlődik, a legtöbb makroadat és elemzés is ezt támasztja alá. Bár a növekedés a 2018. évinél lassabb lesz, így is 3-4% között várható, az infláció viszont kissé emelkedni fog az évek óta tartó magas reálbérnövekedés miatt.
A vállalkozók számára örömteli, hogy legalább júliustól további 2%-kal, 17,5%-ra csökken a Szocho. A növekedés egyre inkább a belső kereslet által generált. Ez a túlnyomórészt a magyar piacra termelő KKV-k számára kedvező, várhatóan termékeikre és szolgáltatásaikra még inkább növekedni fog az igény.
Sajnos nehezen halad a vállalkozások innovációs megújulása, ezért kormányszinten szükséges segíteni a KKV szektort az innováció térnyerésében, mivel a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között hatalmas a termelékenységi eltérés.
Mi okozza a majd a legnagyobb kihívást?
Továbbra is szembeötlő a munkaerőpiac feszített állapota, magas a betöltetlen állások száma és – bár csökkenő tendenciájú, de – számottevő az elvándorlás. Egyre kevesebb lehetőség látszik a foglalkoztatás további bővítésére. Örömteli, hogy idéntől az aktív nyugdíjasok munkavégzésének lehetősége is tovább egyszerűsödött a nyugdíj veszélyeztetése nélkül.
A KKV-k számára kedvező, hogy a VOSZ és a Kamara által gondozott és fedezet nélkül is könnyedén elérhető Széchenyi Kártya Program hitelkamata a nullához közelít.
Új és jókora beruházásélénkítő program indul az MNB gondozásában január közepétől NHP FIX néven, 1000 milliárd forintos keretösszeggel. Így az MNB 0 százalékos kamat mellett biztosít a bankoknak refinanszírozási forrást, amelyet azok maximum 2,5 százalékos kamatmarzs mellett hitelezhetnek tovább kkv-knak, maximum 10 éves futamidőre.
Mit vár az idei évtől mint átlagpolgár?
Átlagpolgárként színes évet várok 2019-től. Két választás is lesz. Talán május végén az európai parlamenti, majd ősszel az önkormányzati választás. Kiindulva a tavalyi évből a közbeszéd országos szinten továbbra is vállalhatatlan színvonalú lesz, jövőbe mutató, releváns és betartható programokat ne várjon senki.
Ezeknél sokkal fontosabb és jobb hír, hogy elnyertük az EKF2023 rendezési jogot, így még jobb veszpréminek lenni, persze az öröm után – nyilvánvalóan – rengeteg munkát jelent a városnak, lehetőséget a vállalkozóknak és közösen gondolkodást, élményeket és felelősséget az itt élőknek. Legjobban azt az utat várom, amit együtt járunk be, ahogy az EKF pályázata fogalmaz:
„egy kisebb város is tud olyan életteret biztosítani, ahol veszpréminek, balatoninak és európai polgárnak lenni szétválaszthatatlanul összefonódik egymással”.
További eredményeket várok a kormány és a vállalkozói érdekképviseletek közötti párbeszédben, mivel Magyarországon az üzleti tevékenység folytatásának egyik legfőbb akadálya az instabil szabályozási környezet, és nem jut kellő szerephez sem az érdekeltek bevonása, sem a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal.
A cikkhez készült fényképek archív fotók.
