A módosító javaslat benyújtását megelőző parlamenti expozé során a miniszterelnök meglehetősen felfokozott, a megszokott politikai racionalitástól és a realitásoktól helyenként elszakadó érzelmi állapotban vázolta fel vízióit a jövőről, ami éles vitát generált az Országgyűlésben.
A sietve benyújtott csomag preambuluma egyértelművé teszi a célt, miszerint a jelenlegi keretek lebontását egy teljesen új, átfogó Alkotmány megalkotásáig. A dokumentum egyik legdrasztikusabb eleme az aktuális köztársasági elnök azonnali eltávolítása. A javaslat szerint a társadalmi bizalomvesztés miatt a hatálybalépés másnapján véget érne a jelenlegi államfő mandátuma. Helyére egyelőre egy ideiglenes, legfeljebb öt évre szóló vezetőt választana a parlament az új alaptörvény elfogadásáig.
A törvényhozók jövőjét is szigorú keretek közé szorítanák. A tervezet értelmében a jövőben egy politikus maximum tizenkét évet tölthetne el a parlamenti padsorokban. Ezt a radikális vérfrissítést célzó lépést várhatóan a 2030-as választásoktól érvényesítenék, párhuzamosan a kormányfői tisztségre vonatkozó, korábban már elfogadott nyolcéves plafonnal.
A hatalmi ágak átrendezése az igazságszolgáltatást is mélyen érinti. A javaslat egy huszárvágással távolítaná el az Alkotmánybíróság hetvenedik életévüket betöltött tagjait. Bár az Európai Unió Bírósága egy évtizeddel ezelőtt már jogsértőnek ítélt egy hasonló, a bírói nyugdíjkorhatár hirtelen leszállítására vonatkozó magyar lépést, a döntéshozókat az akkori uniós aggályok láthatóan nem tántorították el. Ezzel a húzással a testület jelenlegi elnöke is kénytelen lenne távozni a posztjáról. Cserébe a testület visszakapná azt a 2012 előtt gyakorolt jogát, hogy saját soraiból válassza meg a vezetőjét, továbbá eltörölnék az államadóssághoz kötött eddigi hatásköri korlátozásukat.
A bírósági hierarchiában is komoly elmozdulások várhatóak. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria élén álló személyek kiválasztásába sokkal érdemibb beleszólást kapnának maguk a bírák. A jövőben a szakma által megnevezett jelöltek közül választhatna a köztársasági elnök, ráadásul a bírói kar kezdeményezhetné a vezetők menet közbeni visszahívását is.
Kiemelt figyelmet kap a közpénzek sorsa és a gazdasági felelősségre vonás. A tervezet életre hívna egy teljesen új, önálló intézményt, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. A kétharmados parlamenti többséggel, hat évre megválasztott elnök által irányított szervezet széleskörű nyomozati és vádképviseleti jogkörökkel bírna a jogellenesen elvont állami javak felkutatásában és bírósági eljárásaiban.
Sajátos adalék a csomag végén, hogy az Alaptörvényből kikerülne a közpénz eddigi, meglehetősen sokat vitatott definíciója. Az indoklás szerint a joggyakorlat enélkül is világos kereteket ad, a merev alkotmányos meghatározás pedig eddig is inkább akadályozta a fogalom életszerű értelmezését. Végül a jogforrási hierarchia is egyszerűsödik. Az önálló szabályozó szervek vezetői a jövőben elveszítik a rendeletalkotási jogosultságukat.
Az embereknek mindössze a hétvégéig van lehetőségük véleményezni a magyar állam működését alapjaiban átíró javaslatcsomagot.
