A magyar verbunkos zene jeles képviselőjének származását, gyermekkorát és fiatalságát homály fedi. Annyi bizonyos, hogy Bécsben tevékenykedett mint hegedűtanár, majd Magyarországra költözött, és 1795-től a pest-budai magyar színtársulat első hegedűse volt. Bihari János cigányprímás hatására szeretett bele a verbunkos muzsikába, és életének legfőbb céljaként megkísérelte a népi alapú verbunkost a kamarazene rangjára emelni.
Vándormuzsikusként bebarangolta az egész országot, így jutott el 1818-ban Veszprémbe, ahol Ruzitska Ignác táncokat jegyzett le tőle, amelyeket később kiadott a Magyar nóták Veszprém vármegyéből című sorozatban. Csermák Antal Festetics György grófnak ajánlotta vonószenekarra komponált Hat magyar tánc című művét, amelynek egy részletét ma a Tűztorony órája játssza Veszprémben. Csermák hiába volt Bihari Jánossal és Lavotta Jánossal a verbunkos zene legkiemelkedőbb alakja, elfeledve, nyomorba süllyedve hunyt el 1822-ben Veszprémben. Munkássága és személye előtt tisztelegve 1955-ben vette fel nevét a helyi zeneiskola.
