A veszprémi táncoslábúak nem először csatlakoznak az 1982 óta megtartott világnapi eseményhez: a Pannon Várszínház koordinálásával pár éve a városban is igazi ünnepként élhetjük meg Jean-Georges Noverre, a balett ősatyjának születésnapját, és különböző kortárs tánc előadások, valamint a helyi tehetségek bemutatóival merülhetünk el ennek a csodás mozgásformának a rejtelmeiben.
Idén a szervezők a FootNotes Dance Company csapatával kiegészülve minden eddiginél látványosabb programot álmodtak meg, tulajdonképpen egy kisebb karneváli forgatagot megidézve a Hangvillába. Amellett, hogy három nagyobb lélegzetvételű előadást is megnézhetünk a Veszprémi Táncműhelytől és a FootNotes Dance Company-től (Hattyúcskák tava, Faun-Nimfa-Danaida, Diversium – What we hide), itt aztán tényleg igaz lesz a mondás, hogy minden sarkon táncosokba botlunk.
Vasárnap 10-től 19 óráig több mint tíz helyi és környékbeli csoport mutatja meg tudását. Bepillantást nyerhetünk a balett rendkívül finom és légies, ám iszonyatosan kemény technikát megkívánó világába, összehasonlíthatjuk, mennyiben különbözik a színházi közeg másik jelentős ágától, a kortárs tánctól, valamint a modern tánctól, a hip-hop csapatok egy kicsit az utcai táncosok lazaságát idézik meg, elcsábulhatunk egy érzéki tangóra, aztán a nagyanyáink idejében még kötelező tánciskolák emlékét visszahozó standard táncok révén egy kicsit a múlton is elrévedhetünk, miközben betekintünk a pezsdítő Latin-Amerika hagyományaiba, és persze a magyar népi táncokat is felelevenítjük, levezetésként pedig az is kiderül, milyen show jön össze, ha a táncot a fitness világával keverjük.
És hogy mindezeken felül miért érdemes kicsit kitolni a hosszú hétvégére tervezett kirándulást és a vasárnapot még Veszprémben tölteni? Mert a tánc olyan univerzális nyelv, amelyről bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem értjük, valójában mindannyiunkban képes megpendíteni valamit. Már azelőtt táncoltunk, hogy beszéltünk volna, és ez nem tűnik el nyomtalanul. Talán azt gondoljuk magunkról, hogy botlábúak vagyunk, és egy táncelőadás érthetetlen és ennél fogva unalmas számunkra, de ez nem igaz.
Nem kell ahhoz műértőnek lenni, hogy amit látunk, hasson. Bizonyított tény, hogy egy táncosnak még a szívritmusa is harmonizál a nézőével – és hogy ennek a különlegességét érezzük, csupán némi nyitottságra van szükség. Nem muszáj mindent véresen komolyan venni, azon gyötörni magunkat, hogy megértsük, mi zajlik le előttünk, csupán egy kicsit el kell engedni magunkat, és az ösztöneinkre és érzékeinkre hallgatni. Mert a tánc lényege éppen az, hogy kiszállunk a fejünkből, elfelejtjük egy időre a bajainkat és szabadon hagyjuk kószálni a lelkünket. A művészet felemel – és erre egyre inkább nagy vágya van mindenkinek.
Szóval április 29-én irány a Hangvilla, hagyjuk, hogy ámulatba ejtsenek a legmeglepőbb tereken megjelenő táncosok, aztán, ha van kedvünk, felkapva a tánccipőt, magunk is rophatjuk egy flashmobban vagy este Süle Zsolt koncertjén.
A világnapi forgatag előadásaira jegyek kaphatók a Hangvilla jegypénztárban, a részletes program pedig itt érhető el.
