Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 13. Jenő
Veszprém
26°C
2024. július 13. Jenő
Veszprém
26°C

Mennyire fontos ünnep ma az embereknek a húsvét?

2018. március 31. 12:00
A húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep, s egyben a tavaszköszöntés ünnepe is. Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük, akit a Biblia szerint pénteken feszítettek keresztre, de harmadnapra feltámadt, kereszthalálával pedig megváltotta az emberiség bűneit. A húsvét az ősi termékenységi ünnepekkel is egybeesik, amelyek szintén a feltámadást, újjászületést ünneplik.

A magyar húsvét szó Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyven napos nagyböjt lezárására utal. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst fogyasztani. A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig tart és a húsvéti szent három nappal zárul. Az angol Easter, illetve a német Ostern elnevezés a germán Ostara, a tavasz istennője nevéből ered. A kereszténység előtti időkben Ostrát, a tavasz, az újjászületés, a termékenység és a megújulás istennőjét ünnepelték a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. A történet szerint Ostrának volt egy különleges madara, mely színes tojásokat tojt. Egy napon az istennő a madarat nyúllá változtatta a gyerekek szórakoztatására.

Húsvét napját a niceai zsinat (325) a tavaszi napéjegyenlőséggel (márc. 21.) egybeeső vagy azt követő holdtölte utáni első vasárnapban határozta meg. Így a húsvét ünnepe március 22. és április 25. közé esik, és meghatározza a többi mozgó ünnep idejét is.

Melyik nap mit jelent?

Virágvasárnap: a Biblia szerint virágvasárnapon vonult be Jézus szamárháton Jeruzsálembe, a nép pedig „Hozsánna Dávid fiának” felkiáltással fogadta. Virágvasárnap ünnepekor a templomokban körmenetet tartanak és barkát szentelnek. A virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót.

Nagycsütörtök: az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. A püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat.

Nagypéntek: ilyenkor Jézus kereszthaláláról emlékezünk. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat.

Nagyszombat: a húsvéti örömünnep kezdete, ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs. A katolikus időszámításban (ősi zsidó hagyományokra alapozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.

Húsvétvasárnap: a feltámadás napja. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.

Húsvéthétfő (egyes vidékeken vízbevetőhétfő): a profán emberi örömnek, elsősorban a fiatalságnak az ünnepe. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak.

Mennyire fontos az embereknek a Húsvét?

A Húsvétnak régen nagyobb jelentősége volt, a régi húsvéti szokások már kihalóban vannak, de azért még néhány elemét megtalálhatjuk ebben a rohanó világban is. Vannak, akik nem sajnálják arra az időt, hogy tojást fessenek, tojásfát állítsanak vagy elmenjenek locsolkodni, sőt sokan még képeslapot is küldenek családtagjaiknak, barátaiknak. A húsvéti képeslapok Európában az 1890-es évek végétől terjedtek el, és a történet szerint először Angliában postázták azt a képeslapot, amelyen a húsvéti üdvözlet mellett egy nyúl rajza is ott díszelgett.

Régi hagyomány a téltemetés kiszebábuval, amit ma már nagyon kevés helyen ismernek. A kiszebábut a falubeli lányok virágvasárnapon szalmából készítették, és menyecskeruhába öltöztették. Ezek után nagy zajkeltés és különböző rigmusok kántálása közepette végigvonultak a bábuval a falu utcáin, egészen a folyóig, ahol a bábut levetkőztették és a szalmát a vízbe dobálták.

Ugyanezen a napon, húsvétvasárnap kosarakban vitték a sonkát, a kalácsot, a tojást és a bort, egyes helyeken kolbászt, tormát, túrót, hagymát és még sót is szentelésre. Ezeknek a megszentelt ételeknek aztán mágikus erőt is tulajdonítottak a népi hagyományok: pl. a szentelt sonka csontját az eresz alá tűzték védekezésül, vagy a gyümölcsfára akasztották, hogy sokat teremjen.

A legtöbb húsvéti népszokás mára már “kihalt”, de egyes helyeken még őrzik a hagyományokat, és vannak olyan helyek is, ahol a turista csalogatás kedvéért tartják.Az ország északi részében, Hollókőn évente megrendezik a Húsvéti Fesztivált, ahol húsvét hétfőn visszacsöppenhetünk egy nap erejéig a régi idők igazi locsolkodós hangulatába.

Tokos Bianka

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.