Vár Ucca Műhely 59.
19. évfolyam, 2018/1
Tartalom
Vers
Bohdan Zadura: *** (Én egy szabad állam szabad állampolgára) (Sipos Tamás fordítása)
Krzysztof Jaworski: Az oroszosítás visszafordíthatatlan hatásai; Ázsiai tájkép; Önarckép meditációs célokra (Sipos Tamás fordításai)
Marcin Świetlicki: *** (az egész szoba...); ÁPRILIS 1, WIĘGROWIEC, LENGYELORSZÁG; December 24. (Mócsai-Karaba Márta fordításai)
Musa Czachorowski: Íme a föld (Nagy Ignác fordítása)
Selim Chazbijewicz: A lipkák-sámáni költemény (Nagy Ignác fordítása)
Próza
Bronka Nowicka: Teáskanák; Tűpárna; Toll (Sipos Tamás fordításai)
Pawel Sołtys: Ki; Messze (Németh Orsolya fordításai)
Olga Tokarczuk: A begunok – részlet (Vas Viktória fordítása)
Adam Miklasz: A gyáros kincse – részlet (Zöldy Áron fordítása)
Aleksandra Zielińska: Alicja esete – részlet (Kocsis Adrienn fordítása)
Krzysztof Varga: Sonnenberg – regényrészlet (Pálfalvi Lajos fordítása)
Értekezés
Ryszard Legutko: Esszé a lengyel lélekről – részlet (Pálfalvi Lajos fordítása)
Agnieszka Kołakowska: Hogyan együnk? Néhány egyszerű módszer (Illetve: mit együnk? Néhány javaslat) (Mihályi Zsuzsa fordítása)
Reflexió
Marton László Távolodó: Nem kell félni – Hadiállapot és lengyel punk
Hörcher Eszter: könyvkritika
Sándor Zoltán: Egy perc remény (filkritika)
Petőcz András: Lengyelország
Kukorelly Endre: Nagyon kevés, kevés, semmi. Lengyelek, magyarok meg én
Grzegorz Kwiatkowski versei (Nagypál István fordítása)
Adam Zagajewski versei (Fenyvesi Ottó fordítása)
A fordításokat válogatta és szerkesztette: Németh Orsolya és Vas Viktória
Néhány szó a lengyel válogatásról
Napjaink lengyel irodalma – hangozzék ez bármennyire is közhelyesnek és általánosításnak – igen sokszínű, ez a válogatás is ezt igyekszik reprezentálni – mind a líra, mind a próza területén. Kezdjük talán a lírával. Az idősebb, jól ismert költőnemzedéket Bohdan Zadura képviseli, aki itt egy, a hadiállapot idején íródott és a nyelvvédőket bosszantani kívánó költeményével szerepel. Ismerősen csenghet Marcin Świetlicki neve is, bár valószínűleg inkább a Świetliki nevű rockzenekar frontembereként hallhatott róla a magyar közönség. Költészetét sokszor barbarizmusnak is nevezik, mivel – több kortársával együtt – azt vallja, hogy a hétköznapi, beszélt nyelvhez közeli kifejezésmód is alkalmas a költészetre. A költészet mellett drámákat is író Krzysztof Jaworskinál a szatirikus, provokatív versek állnak a középpontban.
Igazi csemegének számítanak a két lengyelországi tatár költő, Musa Czachorowski és Selim Chazbijewicz versei, utóbbitól egyenesen egy a végtelen sztyeppéket megidéző sámáni költemény került be a válogatásba.
A próza területén sem kevésbé színes a paletta. Bronka Nowicka kisprózáiban a tárgyaké és és az emlékeké a főszerep – az írónő egyébként a legrangosabb lengyel irodalmi díjat, a Nikét is magáénak tudhatja. Szintén rövid – és rendkívül költői, metaforikus – elbeszéléseivel képviseltetei magát Paweł Sołtys, aki eddig leginkább zenészként, dalszövegírként volt ismert Pablopavo néven. Az itt közölt írásai első, frissen megjelent elbeszélésgyűjteményéből valók. Valószínűleg nem kell azonban bemutatni az olvasónak Olga Tokarczukot és Krzysztof Vargát, hiszen mindketten a rendszerváltás környékén indult lengyel írógeneráció emblematikus személyiségei. Tokarczuk Begunok című regényéből hozunk egy rövid részletet, amelyben megjelenik a kötet vezérmotívuma, az utazás, és az írónőre jellemző – egyszere sűrített és többrétegű – egyéni elbeszélésmód. A félig magyar Krzysztof Varga már maga mögött tudhat egy magyar-trilógiát, most pedig Sonnenberg címen Budapestről írt regényt. Az itt megjelenő részlet igazi kuriózum, a regény ugyanis még Lengyelországban is megjelenés előtt áll. A legifjabb írónemzedéket képviseli Adam Miklasz és Aleksandra Zielińska. Az egyébként újságíróként is dolgozó Adam Miklaszt leginkább a foci, Közép-Európa és a Balkán érdekli. Utóbbinak ékes példája az itt olvasható, A gyáros kincse című művének egyik „főszereplője”, a kebab (vagy inkább kebap) is. Aleksandra Zielińska az Alicja esetében pedig a mai egyetemisták és a krakkói bohémek „kemény” életébe enged betekintést, miközben a Mester és Margaritából is feltűnik néhány szereplő.
Végezetül pedig két olyan írást olvashatnak, amelyek túlmutatnak a klasszikus értelemben vett szépirodalmon, ezzel a lengyel publicisztikából is egy rövid ízelítőt nyújtva. Ryszard Legutko filozófus, politikus itt közölt szövegrészletéből a lengyel lélekről tudhat meg fontos és érdekes dolgokat az olvasó. A szintén filozófus Agnieszka Kołakowska (akinek neve egyébként ismerős lehet édesapja, a világhírű lengyel filozófus, Leszek Kołakowski okán) pedig a konzervatív liberális konyha rejtelmeibe vezeti be az érdeklődőket.
Németh Orsolya
