Az eseményen Brányi Mária alpolgármester mondott köszöntőt. Beszédében kiemelte: a város számára fontos a helytörténet, a múlt ismerete nélkül nem lehet jelenünk és jövőnk sem. Az önkormányzat mindent elkövet, hogy kutatások szülessenek, és kiadványok jöhessenek létre a város polgárai számára.
A város kiadott már egy helytörténeti olvasókönyvet, ami kifejezetten gyerekeknek készült, de felnőtteknek is érdekes olvasmány lehet. Egy helytörténeti lexikont is kiadtak a közelmúltban, valamint életrajzi lexikon is megjelent. A város különleges kiadványa a Történelmi kaleidoszkóp című sorozat, amelynek eddig 3 kötete jelent meg, a 4. kötetet várhatóan az idén lehet kézbe venni. Ebben a kiadványban az idősebb veszprémi polgárokat is megszólították az alkotók, akik személyes élményekkel, családi fotókkal segítették az anyagot gazdagabbá tenni. A város kiadott egy Sétáló füzet sorozatot is, ebben sétáló útvonalakat, nyomvonalakat alkottak meg, amik a közös múltba vezetnek, a kiadványnak belvárosról szóló kötete is van, amely bemutatja a XIX. századi veszprémi ember életterét is. Brányi Mária megköszönte a Raoul Wallenberg Egyesületnek a szervezői munkát.
Schreiber Márta, a könyvtár igazgatóhelyettese kiemelte, nagy öröm, hogy a versenynek a könyvtár adhat helyet, a helyválasztás jelentéssel és jelentőséggel is bír: Eötvös Károly volt az, aki az 1882-es tiszaeszlári perben a zsidók védelmére kelt.
Raoul Wallenberg (1912-1947?) svéd diplomata volt, aki a második világháború éveiben Magyarországon zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Wallenberg közvetlen feladata a Svéd Nagykövetségen az volt, hogy támogassa a zsidómentő tevékenységet Budapesten. Miután a németek bevonultak Magyarországra, a deportálással fenyegetett zsidók megpróbáltak semleges országoktól kérni útlevelet. Wallenberg engedélyt kapott arra, hogy szükség esetén a követségen biztosíthasson menedéket az üldözötteknek és kiadhasson a mentességhez szükséges okmányokat is. Nem a hagyományos diplomáciai módszereket alkalmazta, hanem a vesztegetéstől a zsarolással való fenyegetésig szinte bármilyen lehetőséget megragadott, hogy életeket menthessen. Más semleges országok követségei is hamarosan követték Wallenberg példáját és védleveleket adtak ki, valamint védett házakat létesítettek egyes menekültek számára. 1945. január 17-én Wallenberg Budapestről Debrecenbe indult, oda azonban soha nem érkezett meg. Feltételezések szerint sofőrjével, Langfelder Vilmossal együtt erőszakkal a Szovjetunióba hurcolták. -- wiki, wallenberg.hu
