A workshop gondolatát eredetileg Poller Imre, az ITTMOST Egyesület elnöke vetette fel, Buvári Tamás, a SzeretFilm Stúdió vezetője pedig úgy gondolta, ez jó alkalom lehet arra, hogy beváltsa korábbi, Lichter Péternek tett ígéretét, és a veszprémi közönségnek is bemutassák a rendező új, Fagyott május című filmjét. „Alapvetően azt szerettük volna, hogy a városban is legyen egy fórum, ahol szóba kerülhet a mai magyar film helyzete. Veszprém több szempontból is érintett, hiszen itt van például Szajki Péter rendező, aki korábban készített már több játékfilmet; régóta színesíti a város kulturális életét az egyre nevesebb Pannonfíling Filmfesztivál, és nekünk is sikerült összehoznunk veszprémi filmként a Szeretföldet, ráadásul egyre több fiatalt vonz a filmezés, nálunk is többen besegítenek az új produkciónkba” – árulta el Buvári Tamás.
A workshop magját alapvetően előadások adják, melyek keresztmetszetét mutatják a mai magyar film helyzetének. A beszélgetések során szó lesz a finanszírozási kérdésekről, hogy miként lehet pénzhez jutni, hol lehet beadni pályázatokat, milyen utak és milyen próbálkozások, rendszeren belüli és független alkotók vannak. A mozinéző közönség szempontjából talán az egyik legmérvadóbb témáról, a mai magyar film irányairól Szajki Péter fog előadni, ezzel kapcsolatban egy villáminterjúra is felkértük őt.
Hogy látod, merre tart a mai magyar film?
Én úgy látom, hogy egy igen előremutató képet mutat, egy régóta elindult fejlődésnek lehetünk a tanúi folyamatosan. Ezt a Saul fia Oscar-díja és az összes többi komoly fesztiváldíj is alátámasztja, de a közönség is kezd visszatalálni a magyar mozikba, amit többek között a Kincsem sikere nagyon segített.
Előadásodban a magyar film jelenlegi irányzatairól fogsz beszélni. Melyek ezek az irányok?
Elsősorban az egyes műfajokat szeretném majd elemezni különböző példák segítségével, megvizsgálva, melyik hol tart jelenleg a mai magyar filmekben. Az például egyértelműen kijelenthető, hogy a szerzői filmes vonal nagy fejlődést mutat, amit a Filmalap is elég jól támogat. Van egy rendezői generáció, aki épp most ért be: gondolok itt Hajdu Szabolcsra, aki az Ernelláék Farkaséknál című rendezésével ért el sikereket, de említhetném Mundruczó Kornéltól a Fehér istent vagy a Jupiter holdját is. Éppen új filmet forgat Pálfi György is, ő korábban a Szabadeséssel nyert díjakat, de persze ott van a Saul fia is, ami ugyan első film, viszont komoly világsikert aratott ezen a vonalon.
Ernelláék Farkaséknál
Szeretnék majd a műfaji filmes próbálkozásokra is kitérni, mert az elmúlt években ebben is előrelépés történt. A thriller műfaja például újra elkezdett éledezni, Mátyássy Áron próbálkozása a Víkenddel elég jól sikerült, noha a közönséget annyira nem mozgatta meg, de Sopsits Árpád tavalyi rendezése, A martfűi rém témaválasztásánál fogva már egy populárisabb film volt, a magyar mozik közönségéhez is jobban eljutott, illetve több díjat nyert külföldön. És persze szó lesz majd a szórakozató közönségfilmes irányról, ami az idei évben nagy felpörgést hozott a Kincsemmel, de a Liza, a rókatündér is ide sorolható.
Szerinted mi az oka annak, hogy éppen ezek felé a műfajok felé fordult a közönség?
Idehaza mindig is a szórakoztató vígjátékokat lehetett a legjobban értékesíteni. Már a 90-es években is A miniszter félrelép és a Csinibaba számított a legnagyobb mozisikernek, és ugyanez folytatódott a 2000-es évek elején is. Ott van a Kontroll, ami ugyan thriller és vígjáték keveréke, de kifejezetten szórakoztató, humoros volt, vagy éppen az Üvegtigris filmek, a Csak szex és más semmi az 500 ezres nézőszámával és a Valami Amerika, ami szintén kb. 400 ezer mozinézőt érdekelt. Ugyanezt hozta vissza az idei év is a Kincsemmel, ami újra kimagasló számokat ért el, és a Pappa Pia is, ami két hét alatt óriási tömeget mozgatott meg. Mivel hagyománya van ezeknek a filmek, úgy érzi a magyar közönség, hogy nem fog csalódni bennük és bizalmat szavaz nekik.
Kincsem
Ugyanakkor a stílusban teljesen más szerzői filmek sem csak a fesztiválok zsűrijét mozgatják már meg.
Valóban, és ez nagyon érdekes, hogy például Enyedi Ildikó alkotása vagy a Saul fia is milyen magas nézőszámot tudott produkálni. Ennek oka valószínűleg az, hogy most már minden évben adódik egy-egy nagyon kimagasló minőségű és nagy hírt kapó film.
Van olyan terület, amire szerinted érdemes lenne még nagyobb hangsúlyt fektetni?
Próbálkozhatnánk több műfajban is. Moziban magyar horror például még nem volt, pedig izgalmas lehetne, és krimiből is több születhetne – erre is inkább csak régebben akadnak példák, a Dögkeselyű Cserhalmi Györggyel a főszerepben, ami egy kiemelkedően jó alkotás volt.
Amellett, hogy ezeket a gondolatokat majd a workshopon is felveted, milyen utóhatást szeretnél kiváltani vele az érdeklődőkben?
Egy ilyen workshopnak mindig akkor van értelme, ha azok jönnek el, akiket érdekel a filmkészítés, akik kipróbálnák magukat benne, vagy már ki is próbálták a filmezést, de még keresik az útjukat és szeretnének többet is kihozni magukból. Ehhez kaphatnak információt, inspirációt és egy kis lökést, hogy például miként rakjanak össze egy kisjátékfilmet, amivel beindíthatják a filmes karrierjüket vagy hódolhatnak a hobbijuknak.
Szajki Péter / Fotó: Veszprém Portré
Neked mi köti le jelenleg az energiáidat? Dolgozol új filmen?
Most épp egy vígjáték forgatókönyvét írom a feleségemmel, Szajki-Vörös Adéllal – ahogy az előző filmemet is közösen írtuk –, és remélem, lesz lehetőségem majd leforgatni is.
A workshopon a fenti vagy a többi említett témával kapcsolatban lesz lehetőség személyesen is beszélgetni az előadókkal, megvitatni a véleményeket. Emellett a szervezők több vetítéssel is készülnek: a Pannonfíling csapata mellett jelen lesz a szombathelyi PUK csoport, akik rövidfilmjüket hozzák el az estre. Az esemény részletes programja IDE kattintva érhető el.
