Alapjában nem változik a rendszer, nagy újdonságok a feladatok felépítésében nem fogják a gyerekeket érni, főleg az írásbeliben vannak változások. Régebben 90-60 pont arányban oszlott el az összpontszám írásbeli és szóbeli között. Ez most 100 pontra és 50 pontra változik. Ezzel az írásbeli súlya növekszik meg jobban.
Mindenképp fontos, hogy a gyerekek számára korlátozták a választási lehetőséget az írásbeli esszé részében. Eddig igen nagy volt a választék, most csökken a mozgástere a fiatalnak, hiszen 4 témából 2 esszét kell megírni. Emelt szinten is csökken az megírandó esszék száma: 6 tárgykörből hármat írnak meg. Mindenképp pozitív ez a változás mind a gyereknek, mind pedig a javító tanárnak. Ezen túlmenően az is változik az esszé megírásánál, hogy az egyik egy rövid egyetemes, a másik pedig egy hosszú magyar tétel lesz.
Ami a legfontosabb, hogy van egy korszakhatár, 1849. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik esszét 1849 utáni témából választották, akkor a másikat a korszakhatár előttről kell - vagy fordítva. A kettőnek különböző korszakot kell feldolgoznia.
Az emelt szintnél van egy harmadik esszé is, ami egy komplex elemzés. Ez most a fekete ló a gimnazisták számára, hogy mi lesz ez. A leírások szerint egy olyan hosszú esszét kell írni, ami több koronát vezet – például az Árpád-háztól Mária Teréziáig, vagy egy összehasonlítást kell összevetni egy egyetemessel az adott korszakból. Ez egy nagyobb tudást igénylő feladat, ami egy ijesztő lehet a fiatalok számára, hiszen nem tudják, mire számíthatnak.
Pont emiatt érdekes, hogy az emelt szintű érettségi időbeosztása is változik. A középszintű esetében marad a 180 perc az egészre. Az emelt szintű esetében annyiban változik növekedni fog a teszt részének időtartama 10 perccel, míg az esszé részének 10 perccel csökken, követve azt, hogy kevesebb esszét kell írni.
Ami még változás a konkrét tényeken kívül, hogy 15%-kal csökkennek az érettségi témák leginkább a középszintű érettséginél. De olyan témák nem lesznek benne, mint Hunyadi János, Napóleon vagy Bethlen Gábor tevékenysége, ami egy negatívuma a változásoknak. Kivettek témákat, de helyette újítások is lesznek, mint például a munkaügy ismerete, pénzügyi ismeretek, gazdasági alapismeretek. Nem biztos, hogy ezeknek átadására minden történelemtanár felkészült, hiszen nem kifejezetten a történelemanyag része.
Fontosabb még az, ami körül nagy viták mentek, a történelem atlasz használata. Tavaly eldőlt már, hogy utoljára ebben az évben lehet azon atlaszokat használni, amiben még benne van a kronológiai táblázat, ami nagy segítség.
Nem csak a diákok számára lesznek változások, hanem a javító tanároknak is, hiszen jelölniük kell majd a diákok számára a tartalmi elemet a javításban. Több munkát jelent a tanároknak, de a diákoknak mégis jobb, hiszen látni fogják, mit rontottak el vagy hagytak ki konkrétan.
Nem lehet még megválaszolni, hogy mennyire lesznek pozitívak ezek a változások. Az esszék számának csökkentése mindenképpen okos döntés volt dr. Réti Balázs szerint. A jövő zenéje, hogy hogyan fog ez majd lecsapódni, hogyan fogják a diákok megélni.
