Az állami hivatalok szívesen dobálóznak olyan, a lakosság nagy része számára érthetetlen kifejezésekkel, mint például a
mikrocenzus.
A kifejezés mögött rejlő tartalom valójában kevésbé ijesztő, mint maga a kifejezés: a legutóbbi népszavazás adatainak frissítését szolgáló adatgyűjtésről van szó. A szaknyelvben mikrocenzusnak nevezett „kis népszámlálásokat” két rendes népszámlálás között félidőben rendezik meg, így a legutóbbi (2011-es) és a következő (2021-es) összeírás között most, 2016 októberében is közel egymillió lakos adatait veszik majd fel online kérdőívvel vagy kérdezőbiztosok segítségével. A módszer nem új: 1963 óta ez már a hetedik időközi cenzus lesz.
Az ország 2148 településén mintegy 440 ezer címet érint majd a felmérés. A kijelölt háztartásokat szeptember 30-ig levélben értesítik, majd október 1. és 9. között online lesz lehetőség kitölteni a kérdőívet. Ha valaki ezt elmulasztaná, október 10. és 31. között kérdezőbiztosok keresik fel az állampolgárokat, és teszik fel a lakásra és a benne élőkre vonatkozó kérdéseiket. A válaszadás (a megjelölt „érzékeny” kérdések kivételével) kötelező – és biztonságos: az adatokat anonim módon rögzítik és dolgozzák fel. A kérdezőbiztosok miatt sem kell aggódni: az igazolványszámuk alapján a KSH a +36-80-200-014-es zöld számon, illetve a rendőrség a 112-es központi számon tud azonnali tájékoztatást adni az ajtónkon kopogtatók személyazonosságát illetően.
Veszprém megyében a mikrocenzus a megye összes városát és további 106 községet, összesen 121 települést érint. A településeket a KSH szakemberei 165 körzetre osztották fel, ezen felül az összeírás része 12 bentlakásos intézet is. A számlálóbiztosok a megye minden hetedik címét, összesen 22 508 címet keresnek fel. A megye legnagyobb körzetszámú települései: Veszprém, Ajka, Balatonfüred, Pápa, Várpalota. Az összeírás időtartama alatt a megyében 176 kérdezőbiztos dolgozik.
Az egész folyamatot érthetően összefoglalták ebben a kisfilmben:
