A témával kapcsolatban Józsa Tamás, a veszprémi Polgármesteri Hivatal stratégiai iroda irodavezetője avatott be minket a lehetséges fejlesztési irányok előnyeibe.
„Az önkormányzat egy korábbi informatikai átvilágítása során a szakemberek megállapították, hogy rengeteg, egymással nem, vagy csak részben kompatibilis szoftvert és rendszert tartanak fenn – csak a polgármesteri hivatalon belül negyvennél is több szoftvert számoltak össze, és akkor még nem beszéltünk az intézményekről és az önkormányzat gazdasági társaságairól. A programok kompatibilitási hiányosságait emberi munkával hidalják át. Ha egy olyan rendszert üzemeltethetnének, amely közös platformra hozza a különböző funkciókat – mint a projektmenedzsment, a vagyonkataszteri nyilvántartás, a térinformatika, a szerződésnyilvántartás –, azzal pénz és emberi erőforrás szabadulna fel. Ez pozitívan hatna a szolgáltatások minőségére is, hiszen a felszabaduló időt a hozzáadott értéket teremtő munkára lehetne fordítani.
Az elöregedett géppark cseréje és az egységes informatikai rendszer kialakítása mellett egy városapplikáció tovább javíthatná az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások és a külső kommunikáció minőségét. Az alkalmazásba az összes szolgáltatást integrálni lehetne: ha parkolni akarok, mutassa meg, hol van szabad hely, és egyúttal a befizetést is intézhessem ezen keresztül; az alkalmazáson belül lekérhessem a kulturális intézmények programnaptárát, és rögtön jegyet is válthassak a nekem tetsző előadásokra. Emellett szintén a programon keresztül lehetne társadalmi konzultációkat is tartani, bevonni a lakosságot a döntéshozatalba. A lehetőségek száma szinte végtelen az applikációba integrálható szolgáltatások terén. Jó lenne egy városi szintű ingyenes wifi-hálózat kialakítása is, amely elősegítené a lakosság bevonását, végső soron pedig a demokratikus berendezkedést erősítő transzparenciát biztosíthatna.
A közösségi közlekedés Veszprém egyik gyenge pontja, az infrastruktúra és az eszközállomány fejlesztésére is szükség lenne. Ha ez megvalósul, akkor az azonnali utastájékoztatás kialakítása is lehetővé válna. Voltak olyan elképzelések is, hogy a parkolóórák érintőképernyőjén keresztül elérhető legyen a városapplikáció azok számára is, akik nem rendelkeznek saját okostelefonnal.
Az önkormányzati informatikai infrastruktúra fejlesztésével a képviselők munkája is egyszerűbbé válna: a bizottsági üléseken néhány kattintással valós idejű információkat kaphatnának a tárgyalt részterülettel kapcsolatban – ma órákba telik egy-egy ilyen kimutatás összeállítása.
A tervek megvalósításához már csak pénz kell: a Smart City programokra központi, brüsszeli pályázatokon lehet forrást igényelni, az önkormányzatok számára dedikált Területi Operatív Programban azonban nincs erre fordítható keret.”
A cikk eredetileg a Veszprém Portré 2016/1. számában jelent meg.
