A veszprémi Agóra látja vendégül szerdán és csütörtökön a Kulturális Központok Országos Szövetségét hagyományos országos konferenciájukon, mely idén a kulturális alapellátás fontosságára és az intézmények szervezetfejlesztési munkájának hatékonyabbá tételére fókuszál.
Porga Gyula
Porga Gyula polgármester köszöntőjében arról beszélt, hogyan alakult át Veszprémben a kulturális ellátórendszer az elmúlt időszakban. Kiemelte: az egyes fejlesztéseknél fontos szempontnak tartották, hogy a régi értékek ne vesszenek el, a kulturális, a művelődési lehetőségek pedig mindenki számára elérhetőek legyenek. Ennek szellemében jött létre a Hangvilla, amely átvette az egykori Dimitrov szerepét, és rövid idő alatt Veszprém kulturális központjává vált, valamint a város legsűrűbben lakott részében, a volt helyőrségi klub helyén a Városi Művelődési Központ.
Mindkét intézmény más-más feladatot lát el és más-más struktúrában működik: előbbi a kultúra széleskörű terjesztését vállalja fel, és vállalkozásként működik, utóbbi pedig önkormányzati fenntartású intézményként a közművelődésért felel. Ugyanakkor
a két szereplő nem gyengíti egymást: sikerüket a magas fizető vendégen és látogatószámon túl az is jelzi, hogy képesek harmonikusan együttműködni, aminek köszönhetően egy széles partnerségi kör alakult ki.
Hoppál Péter
A konferencián részt vett Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár is, aki köszönetét fejezte ki a jelenlévőknek áldozatos munkájukért, amellyel minden nap éltetik a kultúra lángját, és segítik az állam által kitűzött célt, a kulturális alapellátás biztosítását. Előadásában konkrét kutatási eredményekkel is alátámasztotta, milyen nagy jelentőséggel bír a kultúra az életünkben.
Egy nemrégiben készített felmérés ugyanis kimutatta, hogy az életminőségünk javulása nem feltétlenül a gazdasági helyzettől függ. E kutatás szerint a gazdaságilag hátramaradottabb, de kulturálisan fejlettebb települések lakói sokkal boldogabbak, mint fordított helyzetben lévő társaik. Ha csak heti rendszerességgel tudunk részt venni egy társas, kulturális összejövetelen, már az is jelentősen növeli a boldogság indexünket.
Freund Tamás agykutató, neurobiológus emellett arra is rávilágított, hogy a művészetekkel való intenzív találkozás az agy aktív fejlődési időszakában olyan látványos fejlődést mutat, amely semmilyen más, későbbi iskolai tudásanyaggal nem pótolható. Azok a gyerekek, akik már pici koruktól rendszeresen járnak színházba, koncertre, vagy más művészeti tevékenységben vesznek részt, sokkal intelligensebbek lesznek, a kultúra ugyanis lehetővé teszi azoknak az agysejteknek a tartós összekapcsolódását, amelyek a tudás megszerzésében, a memória fejlesztésében kulcsfontosságúak.
„Ezért nem mindegy, milyen kulturális tartalommal töltjük meg a településeket, de az sem mindegy, mit látunk a médiában ” – hangsúlyozta az államtitkár. – A szebb jövő érdekében teljes körű együttműködésre van szükség az állam és a közművelődési és a kulturális hálózat részéről, hogy minél szélesebb körben tegyük elérhetővé a minőségi kultúrát.
