A nok és szabályai
A Nemzeti Otthonteremtő Közösségek az elfogadott törvény alapján olyan lakáscélú közösségek, melyeknek legalább százhúsz tagja van, és a tagok kötelezettséget vállalnak egy hosszú távú takarékoskodásra azért, hogy annak összegéből új lakást építsenek. Ennek érdekében előre meghatározott összegeket, és meghatározott időközönként befizetnek a közösség pénzét kezelő szervezőnek. A futamidő hosszú távú, legalább tíz évre szóló takarékoskodást jelent, maximuma pedig 15 év. A rendszer felépítése hasonlít az előtakarékossági formákra, hiszen ezt a közösségi megtakarítási konstrukciót is támogatja az állam, mégpedig a megtakarítási összeg 30%-át, maximum 25 ezer forintot ír jóvá az állam havonta minden egyes tagnak.
A közösség ezen felül a sorsolás vagy licit útján kiválasztott tagoknak megelőlegezi a teljes megtakarítási összeget kamatmentes kölcsön formájában, ami azt jelenti, hogy a szerencsés tagok akár évekkel korábban új lakáshoz juthatnak, vagyis nem kell a közösség összes tagjának megvárni a tíz évet, amíg a teljes megtakarítási összeg összegyűlik.
A megtakarítási összegeket és a közösséget egy szervező cég kezeli és működteti, amely csak olyan zártkörűen működő részvénytársaság lehet, amely hazánkban van bejegyezve, alaptőkéje pedig legalább 100 millió forint. A szervezők egyidűleg akár több közösséget is működtethetnek, a tagok által fizetett szervezési díjért cserébe.
A sorsolásos vagy licit vagy alapján történő kiválasztást a szervezők koordinálják, és ők határozzák meg azt is, hogy csak az egyik vagy mindkét lehetőséget választják-e. A törvény azt is szabályozza, hogy a megtakarításból vásárolt új lakás szerződéses értéke minimum 10 millió, maximum 40 millió forint lehet.
Cél: több új lakás
Az új intézkedések bevezetésének nem titkolt célja, hogy az új lakások építését ösztönözze hazánkban, mint ahogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) 10+10 milliós eleme is erre irányul. A kormány célja emellett, hogy a családok a támogatások által könnyebben juthassanak új lakásokhoz, hiszen a válságot követő években elvétve épült új lakás hazánkban, a családok inkább a használt ingatlanok vásárlását részesítették előnyben. A lakás-előtakarékossági formákat pedig szintén nem új lakás építésére fordították, hanem a már meglévőket újították fel vagy bővítették az emberek.
A nok tehát szintén nem a használt lakáspiac fellendülésére fókuszál, amelynek területén ugyan volt némi fellendülés az utóbbi másfél-két évben, ám ennek területi eloszlása meglehetősen egyoldalú: elsősorban a budapesti eladó lakások váltak keresetté, ezt követték a nagyobb városok (mint Debrecen, Pécs, Miskolc vagy Szeged eladó lakásai), és tarolt a nyugat a keleten tapasztalható stagnálással szemben.
A jelenlegi intézkedések hatására a használt lakáspiacon továbbra sem várható nagy arányú fellendülés tehát, inkább csak eltolódás a használt lakáspiacról az új lakáspiac irányába.
