Dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kijelentette: a mostani EU-ciklus fő kérdése, hogy mit tudunk teljesíteni, le tudjuk-e hívni az összes rendelkezésre álló támogatást, teljesül-e az a célkitűzés, hogy 60%-ban a gazdaságélénkítésre fordítódjanak az unió által biztosított források?
dr. Markovszky György
Az elmúlt években arról beszéltünk, hogy a forráshiány a fő probléma a gazdaságban, de ma már nem ez a helyzet, a munkaerőhiány legalább akkora gond, ha nem nagyobb. Nagy kérdés az, hogyan lehet a munkaerőpiacon nem aktív szereplőket bevonni a munka világába – már aki alkalmas erre. Az elnök szerint a Magyarországon rendelkezésre álló potenciális munkaerő nem elégséges, szükség van arra, hogy külföldről munkaerőt importáljunk. Nem lehet megúszni azt, hogy a Veszprém megyében jelen lévő multinacionális cégek munkaerő-igényét akár munkásszállók építésével is elősegítsük, mert a Veszprém-Ajka tengely azonnali kezdéssel foglalkoztatni tudna kétezer főt. Ha ezek a cégek azt látják, hogy hosszú távon sem találnak megfelelő munkavállalókat, akkor előbb-utóbb továbbállnak.
Markovszky szerint létkérdés, hogy a nyolcas út fejlesztése milyen ütemben zajlik, mert kulcsfontosságú, hogy ne csak Budapest irányába lehessen gyorsan, jó minőségű úton eljutni, hanem Ajka felé is folytatódjon az út fejlesztése, egészen a határig.
Porga Gyula veszprémi polgármester a város előző uniós ciklusban elért eredményeiről, illetve a 2020-ig tartó időszak terveiről számolt be. Az előző ciklusban Veszprém a régió megyei jogú városai közül a legtöbb uniós fejlesztési forrást hívta le, közel 9,7 milliárd forintot, amihez 3,7 milliárdos önerőt biztosított. A mostani ciklusban 11,54 milliárdos dedikált kerettel gazdálkodhat a város, tehát emelkedtek a területfejlesztésre szánt keret.
Miközben az önkormányzat jól sáfárkodott a lehetőségeivel, a veszprémi versenyszféra 65,4 milliárd forintos támogatást hívott le. A helyben megtermelt GDP 16 százalékkal, az ipari kibocsátás volumene 40 százalékkal nőtt. Ez azt mutatja, hogy az uniós forrásokat sikeresen, mérhető eredményeket produkálva használták fel.
Porga Gyula
A polgármester a munkavállalók ingázásáról is érdekes adatokat közölt. Veszprémből naponta 4000 ember utazik más településeken található munkahelyére, legtöbben Budapestre, Székesfehérvárra és Nemesvámosra. A Veszprémbe bejáró dolgozók szinte az egész megyéből érkeznek.
A következő időszak célkitűzése, hogy Veszprém a régió legélhetőbb városa, tágabb térségének oktatási és kutatás-fejlesztési központja legyen. Az előttünk álló években 3,2 milliárd forintot szánnak gazdaságfejlesztésre, gazdaságélénkítésre és népességmegtartó városfejlesztésre pedig 2,1 milliárdot, a családbarát munkába állást segítő intézmények, szolgáltatások fejlesztésére 1,7 milliárdot. A jelenlegi információk szerint a következő 1-2 évben ezer lakás épül a városban. Az ezzel járó várható népesség-növekedés magával vonja a szükséges intézmények: óvodák, bölcsődék felújítását, újjáépítését, bővítését is.
Krisán László
A program további részében az EU-s pályázati dömpingről és a Széchenyi Kártya Program lehetőségeiről Krisán László, a Kavosz vezérigazgatója és Varga Júlia Franciska vezető szakértő beszélt. Magyari Péter, az MKB Bank Zrt. nyugati régióvezetője a bankok szemszögéből mutatta be a gazdaságfejlesztési kilátásokat. A magyar exportélénkítés lehetőségeiről az Eximbank szakértője tájékoztatott, de felszólalt Barabás Tamás, a Projectmine Kft. ügyvezetője is.
