2021. május 11.
//
Ferenc névnap

Szakrális felfedezőút a Bakonyban

2016. március 20. 16:32
Nem kell feltétlenül Santiago del Composteláig zarándokolnunk, ha választ keresünk a bennünket feszítő kérdéseinkre, vagy ősi kegyhelyeket keresnénk fel. Elég csak körbejárnunk a Bakonyt, amelynek különleges kisugárzása biztosan nem hagy minket érintetlenül.

Nagy Gábor, németbányai lakos 2010 óta vezet szakrális túrákat a Bakonyban, elsősorban Bakonybélben. Gábor korábban az építőiparban dolgozott, valamint ingatlanfejlesztéssel foglalkozott, majd 2002-ben a helyi közéletbe is belekóstolt, 2005-2010 között pedig Németbányát igazgatta polgármesterként, és nagy figyelmet fordított a turizmusra.

A szakralitás, a filozófia azonban mindig érdekelte – már a 90-es években nyitott például a természetgyógyászat felé –, és a 80-as évek óta szívesen és rendszeresen járta az erdőt is, így politikai pályafutása véget értével úgy döntött, túrákat indít a Bakonyban. Kezdetben hagyományos jellegűeket, de ma már csak a szakrális túrákra koncentrál.

A Bakony ugyanis amellett, hogy egyfajta energiaközpont, amely testi-lelki felüdülést kínál, erős szakrális jelleggel bír.

Ha pedig kellő figyelemmel és nyitottsággal járjuk a természetet, rengeteg csodáját fedezhetjük fel.

„Nagyon sok olyan részlet van, amit a napi rohanásban nem veszünk észre, de ha van bennünk elég alázat, a hely sok mindenre taníthat meg bennünket – ezt én is a saját bőrömön tapasztaltam meg, a saját zarándoklataimon.”

Ezeken az utakon fedezte fel a szakrális rendszereket (amit akár szakrális földrajznak is nevezhetünk), amelyek közül az egyik legszembetűnőbb, hogy bizonyos szent helyek egy vonalban fekszenek. Így van ez a Bakonyban is, ami különös jelentőséggel bír. „Tudni kell, hogy a világ kettős rendszerre épül. Ez a kettősség megtalálható a Kárpát-medencében is. A Duna két részre osztja az országot, Felső- és Alsó-Magyarországra, a Bakony pedig utóbbinak az energetikai és szakrális központja. De ezen belül is megfigyelhető egy kettősség: a két bakonyi központ egyike Bakonybél, a másik pedig a Kab-hegy a Déli-Bakonyban. Előbbi a rendszer betápláló része, utóbbi pedig az, amelyik az energiát szétosztja. Ha végignézünk a térképen, és bejelöljük a térség fontos templomait, templomromjait, kegyhelyeit, láthatjuk, hogy szivárványszerű alakzatban mind a Kab-hegytől indul, és egy vonalban helyezkednek el.

De az is látható, hogy az ezeken a területeken található minták megfeleltethetők az égi csillagképeknek is. Erre utal a Kab-hegy régi neve is, amelyet őseink eredendően Bak-hegynek hívtak, s innen ered a Bak hona, majd a belőle lett Bakony név is.”

Mindezekről részletesebb ismereteket is kaphat az, aki részt vesz a Gábor által szervezett gyalogtúrákon. A legtöbb túra Bakonybélből indul és általában fél-egy napot ölel fel, de a megnövekedett igény miatt a jövőben várhatóan a Pilis felé is vehetjük az irányt.

A történelmi események mellett geológiáról, biológiáról, a látható dolgokról és a szakralitásról is szó esik.

Régi templomokat, bronzkori vagy annál is korábbi építményeket, romokat, kiemelt jelentőséggel bíró kőrakásokat fedezhetünk fel, miközben a táj szépsége ejt bennünket rabul.

„Bakonybél mindig is fejedelmi központ volt, ahol jelenlegi tudásunk szerint legalább 3000 éves civilizációs kulturális nyomok vannak. Nem csoda, hogy a bencések is itt vetették meg lábukat, majd Szent Gellért is hosszasan tartózkodott a faluban. Egykoron pedig itt volt a Dunántúl harmadik leggazdagabb könyvtára is.”

Gábor egyik kedvenc útja a húsvéti keresztúthoz kapcsolódik. A Szent Mauriciusz Monostortól induló túra a Szentkútnál található golgotákon át vezet, amit személyesen végigjárva érdekességekre bukkanhatunk. Ilyen például, hogy míg átlagban a golgotákat egyenes vonalban építik meg, itt spirál alakban vezet fel a hegytetőre a 14 stáció, az utolsó kettő pedig nem az út bal oldalán helyezkedik el, hanem a jobb oldalon.

„De azért is különleges élmény végigjárni ezt a keresztutat, mert a magyar nemzetnek is létezik egy üdvtörténete, ami teljes mértékben lefedi a keresztutat. Ez a történet még Attilával kezdődik, a főszereplője a Magyar Szent Korona, és napjainkig is tart. Trianon pontosan a keresztre feszítéssel állítható párhuzamba. Mert valójában ezzel a Magyar Szent Korona szakrális testét darabolták fel.” Végigjárva a keresztutat, az egyes stációknál a túra résztvevői bepillantást nyerhetnek a nemzet és a Magyar Szent Korona történelmi pillanataiba.

Az egyes túrák egyébként általában 8-10 fősek – ez az a létszám, ami mellett még nem zavarjuk egymást az elmélyedésben, amikor még lehet meditálni. A résztvevők a www.feny-ter-kep.hu oldalon tájékozódhatnak az egyes túrák időpontjáról és helyszínéről, valamint itt lehet jelentkezni is rájuk.

Gábor azt mondja, egy-egy ilyen túra jótékony hatással bír, hiszen amellett, hogy testileg is felfrissít, rendkívül kisimítja az ember gondolatait. „Nemcsak fizikálisan képes hatni rám ez a természet, de harmonikusabbá, egészségesebbé is tesz, testileg-lelkileg gyógyít, energetikailag és spirituálisan is hat rám. Vannak például olyan pontok, amelyek polaritásmentesek. A régi világban ezt béketérnek hívták, ha pedig valaki találkozik ezzel az energiamintázattal, és azt elraktározza magában, képes lesz a későbbiekben is előhívni, hogy harmonizálja az érzelmeit, akár a betegségét. Ez persze attól is függ, ki mennyire nyitott, milyen szellemi úton tart. Mindenki egy kicsit másért jön: valaki harmóniára vágyik, más a látható és láthatatlan történelmi emlékeket kutatja, más egy őt marcangoló kérdésre keresi a választ.

De annyi bizonyos, hogy nem hagy érintetlenül a hely.”

Bertalan Melinda
Domján Attila

További cikkek

Színházaink a nyitás felé
Színházaink a nyitás felé
Fontos állomáshoz érkeztünk a négymillió beoltottal, hiszen a kormány engedélyezi a színházak megnyitását, a teátrumok látogatását, legalábbis azok számára, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek. Kellerné Egresi Zsuzsannát, a veszprémi Petőfi Színház igazgatóhelyettes-kreatív menedzserét, a Pannon Várszínház igazgatóját, Vándorfi Lászlót, valamint Szántó Viktóriát, a Kabóca Bábszínház igazgatóhelyettesét kérdeztük.
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
A Covid utáni első koncert az igazi hősöknek szól majd a Hangvillában
Új értelmezést nyert a „hős” jelző, a békeidőben tanúsított hőstetteket a Hangvilla most egy különleges ajándékkal hálálja meg. Május végén, a Covid-járvány után először tartanak zenei rendezvényt a kulturális központban, a vendégkör viszont speciális lesz. Erről, valamint a kulturális szféra járvány utáni új kihívásairól is beszélgettünk a Hangvilla igazgatójával.
Elmarad a Gizella-napok
Elmarad a Gizella-napok
Közösségi oldalán jelentette be az egyébként nem meglepő hírt a Veszprémi Programiroda: idén sem rendezik meg a Gizella-napokat a járványhelyzet miatt.
Hollywood nyomában Magyarországon
Hollywood nyomában Magyarországon
Vörös veréb, Fekete özvegy, Vaják. Csak néhány azok közül a hollywoodi produkciók közül, amelyeket részben vagy egészben kis hazánkban forgattak. Az elmúlt években Magyarország egyre népszerűbb lett a filmesek körében, a mozgókép és az utazás szerelmeseinek pedig izgalmas felfedezést jelenthet felkeresni a forgatási helyszíneket.
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Navracsics Tibor: az EKF programsorozat a régiós identitás erősítéséről is szól
Veszprém Európa Kulturális Fővárosaként (EKF) 2023-ban nem csupán a látogatóknak szeretné megmutatni a Bakony-Balaton térség szépségeit, hanem a programsorozat a régiós identitást is erősíteni akarja. Ezt a kettős célt szolgálja az is, hogy június 23. és 26. között Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi ad otthont a Magyar Mozgókép Fesztiválnak - mondta el az MTI-nek a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programért felelős kormánybiztos.