A fórum előtt sajtótájékoztatón ismertették a legfontosabb tudnivalókat. Dr. Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár, megyei fejlesztési biztos, országgyűlési képviselő elmondta, hogy az előző, 2007 és '13 közötti uniós pénzügyi ciklus nehezen indult, a 2010-es kormányváltásig csak „halványan csordogáltak az uniós pénzek a pályázókhoz”. Akkor a kormánynak anny mozgástere volt a helyzet javítására, hogy a Nemzeti Fejlesztési ügynökségtől minisztériumhoz helyezte át a pályázatok kiírásának, kezelésének feladatkörét.
dr. Kovács Zoltán
A művelet sikeres volt, az unió néhány évvel korábban még 15-20 százalékos forrásvesztést prognosztizált az országnak, ehhez képest a rendelkezésre álló 8200 milliárd forint helyett 8900 milliárdot osztottak ki. Az államtitkár elmondta, hogy szándékosan lépték túl a keretet, felkészültek arra, hogy a lehetőségeket akkor is maximálisan ki tudjuk használni, ha valamelyik pályázat bedőlne. Azokat a pályázatokat, amik végül már nem fértek be az uniós keretbe, központi költségvetésből finanszírozták.
Az új ciklusra vonatkozóan egyszerűsítették a pályáztatási rendszert, 2017 nyaráig minden pályázatot ki akarnak írni, ezzel növelve Magyarország versenyképességét, hiszen minél előbb jutnak pénzhez a pályázók, annál nagyobb fejlődést tud elérni a gazdaság 2020-ig. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból 799 milliárdos keretösszeggel rendelkeznek majd a megyék, 387 milliárddal tervezhetnek a megyei jogú városok.
Polgárdy Imre, a megyei közgyűlés elnöke
A megyében a TOP egyik prioritása a nehéz helyzetben lévő kistelepülések lemaradásának csökkentése lesz, és fontos szerepet kap a munkahelyteremtés. A TOP a fenntartható fejlődést biztosítja azáltal, hogy a források 60 százalékát gazdaságélénkítésre kell fordítani.
Somlai Józsefné, a Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Igazgatóságának vezetője szerint a TOP legnagyobb előnye a korábbi támogatási konstrukciókkal szemben, hogy nagyobb tér nyílt a valós helyi igényekhez igazodó fejlesztéseknek. Az államkincstár célja, hogy a közeljövőben megjelenő pályázati felhívásokat minél szélesebb körben ismertté tegyék, támogassák a rendelkezésre álló források minél hatékonyabb és szabályszerű felhasználását, a projektötletekből sikeres fejlesztések valósuljanak meg.
Somlai Józsefné
A megyeszékhely előző ciklusbeli eredményeiről Porga Gyula polgármester számolt be. Elmondta, hogy Veszprém tízmilliárd forinttal gazdagodott az időszak uniós forrásaiból, amivel a régió leghatékonyabb városa lettünk.
A következő öt évben 11,5 milliárd áll dedikáltan a rendelkezésre a TOP-on belül, de természetesen számos más operatív programban lehetőség lesz további források elnyerésére.
Porga Gyula
Az önkormányzat mellett a gazdasági szféra is hatékony volt az elmúlt ciklusban, 16 százalékot emelkedett az egy főre jutó GDP Veszprémben, az ipari termelés volumene 40 százalékkal nőtt. A befektetéseknek a helyi gazdaságra tényszerű, bizonyítható hatása van – jegyezte meg a polgármester, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a TOP megvalósítását hosszas, alapos előkészítő munka előzte meg. Bár a forráselosztásnál a megye és a város külön forrásból részesül, a programok azonban illeszkednek egymáshoz, a megyeszékhely és a megye önkormányzata többször is egyeztetett egymással.
„A megyei jogú városnak nem csak a város határáig vannak kötelezettségei, fontos, hogy a megye és a város tervei ne egymás mellett létezzenek, hanem egymást erősítsék.”
A cél, hogy Veszprém élhetőségben előrelépjen, sokan válasszák otthonuknak, aki pedig itt születik, az érezze úgy, hogy jó döntés itt maradni. Minden fejlesztés csak eszköz ezen célok elérése érdekében. „Ne csak várost, hanem közösséget építsünk!” – zárta gondolatait a polgármester.
