Szűcs Lajos hangsúlyozta, bebizonyosodott, hogy a gazdasági növekedéssel egyszerre lehet új munkahelyeket teremteni és csökkenteni az államadósságot, ezt pedig már a nemzetközi hitelminősítők is észrevették. A tavalyi 3,6 százalékos gazdasági növekedés idén sem torpan meg - mutatott rá -, a várakozások szerint 3,1 százalékos, de akár azt meghaladó is lehet a mutató. A képviselő az eredmények közé sorolta még, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, visszafizette IMF-hiteleit, és a kormány mérsékelte a lakosság eladósodottságát is. Fontosnak ítélte, hogy már a nyár elején volt költségvetése az országnak 2016-ra, és megítélése szerint az adótörvények is biztos alapot jelentenek ahhoz, hogy kiszámítható és megvalósítható legyen a büdzsé és a kormány gazdaságpolitikája.
A nemzeti össztermék több mint 50 százalékát a magyar kis- és közepes vállalkozások adják össze – mutatott rá -, és itt foglalkoztatják a magyar munkavállalók mintegy 80 százalékát, a kormány ezért a továbbiakban is adó- és járulékcsökkentési lehetőséget biztosít ezeknek a cégeknek. Az uniós forrásokhoz való hozzájutást például előfinanszírozással segítik számukra, emellett bürokratikus terheik csökkentését is tervezik- mondta. Magyarország már ötödik éve bizonyítja, hogy megszorításra épülő gazdaságpolitikával a válságból nem lehet kilábalni - fogalmazott, hangsúlyozva: ha Magyarország a görög utat választotta volna erre, nehezebb helyzetben lenne, mint Görögország.
fotó: pestisracok.hu
A politikus azt mondta, hogy 2002 és 2010 között a szocialista kormányok veszélyes helyzetbe sodorták az országot, amikor 6,5 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye, az államadósság pedig megduplázódott, a GDP 83 százalékára. Eközben a munkanélküliség is megkétszereződött, 11,2 százalékra - fűzte hozzá, emlékeztetve a kilenc éven át tartó túlzottdeficit-eljárásra, amely elmondása szerint veszélyeztette az uniós forrásokhoz való hozzájutást.
A szocialista-szabaddemokrata kormányok, amelyek meglátása szerint csak a megszorításokban látták a megoldást, az embereket is elszegényítették, a jövedelmek felét elvitte a magas rezsi és az adó, és devizahitelekbe "csalták" az embereket - jelentette ki. A politikus kérdésre válaszolva, a jegybank újabb ingatlanvásárlásával kapcsolatban személyes véleményét osztotta meg: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által vásárolt ingatlan a nemzeti vagyon része lesz. Az önálló intézményként működő MNB felelős gazdálkodását jogszabály rögzíti, aki ennek megszegéséről tud, megteheti a szükséges lépéseket - tette hozzá.
