A kormányszóvivő szerint a társadalmi vita után néhány hónapon belül el is kezdheti a működését a Közérdekvédelmi Hivatal. Daróczi Dávid emlékeztetett arra: a Közérdekvédelmi Hivatal a kormány tervei szerint a tisztességes eljárás követelményeit megsértő eseteket vizsgálná. Hozzátette: a hivatal jogosult lenne arra, hogy közérdekvédelmi bírságot szabjon ki a tisztességtelen előnyt megszerző szervezetekre, valamint meghatározott időtartamra eltilthatná tisztségük betöltésétől azon cégek, szervezetek vezetőit, akik szemet hunytak kollégáik gyanús ügyintézési módszerei felett, eltűrték szívességeken és más előnyökön alapuló munkakapcsolatok kialakítását.
Kövesse a Vehirt a Google keresőbenVálassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreinkBeállítom
A kormányszóvivő felhívta a figyelmet arra: ilyenkor az állami,
önkormányzati hivatalnok is hibás, ezért a hivatal fegyelmi eljárást
kezdeményezhetne a kötelezettségeit megszegő köztisztviselő, illetve a
főnöke ellen.
A kormány tervei szerint a Közérdekvédelmi Hivatal képes lesz arra,
hogy az olyan visszásságokat is visszaszorítsa, amelyeket eddig -
részben erőforrások hiányában, részben információ hiányában - az állami
szervek nem mindig voltak képesek feltárni.
Daróczi Dávid kitért arra, a hivatal antikorrupciós képzésekkel és
kampányokkal hívná fel a figyelmet a tisztességes eljárás fontosságára,
ingyenes, teljes körű tájékoztatást, jogi tanácsadást nyújtana, és
gondoskodna a bejelentők védelméről. A kormány a bejelentőt a
korrupciós ügylet feltárásáért cserében díjjal jutalmazná, amelynek
mértéke a leleplezett korrupciós ügylet kapcsán a Közérdekvédelmi
Hivatal által kiszabott bírság egy része lenne.
Kitért arra, a hivatal függetlenségét garantálná, hogy feladatait
törvény határozná meg, elnökét pedig a tervek szerint a kormányfő és a
köztársasági elnök együttes jelölése alapján az Országgyűlés választaná
meg egyszerű többséggel.
