– Az elmúlt években megújult Veszprém belvárosa. Mennyire felel meg azoknak a korábban megfogalmazott elvárásoknak, vagyis hogy élettel teljen meg a Kossuth utca, és javuljanak az itt működő vállalkozások körülményei, lehetőségei?
– Júniusban a Megyei Jogú Városok Szövetségének ülésén Kósa Lajos azt mondta, hogy nem a városok csinosítása a legfontosabb feladat, hanem a foglalkoztatás bővülése, a gazdasági növekedés beindítása. Pont az a párt beszél arról, hogy nem a városok csinosítgatása a feladat, amelynek polgármesterei több ciklus óta arra fordítják a fejlesztési pénzeket, hogy főtereket újítanak fel, szökőkutakkal csinosítgatják a városok központi területeit. Pont az a párt beszél arról, hogy szépítgetés helyett a foglalkoztatás növelésére lenne végre szükség, amelyik eddig látványberuházásokra költötte a fejlesztési forrásokat, ahelyett, hogy a gazdaság fejlesztésére fordította volna a figyelmet. Erre a tendenciára jó példa a Kossuth utca felújítása, Veszprém egyik kirakatprojektje. Ráadásul a Kossuth utcai felújítás szembemegy az európai trendekkel, amikor a gyalogos forgalmat vezeti az aluljáróval a földfelszín alá. Tőle néhány méterre pedig egy másik aluljárót is létesített a fideszes városvezetés, betondzsungellé téve ezzel a belvárost.
– Ezekben a hónapokban zajlik a szociális városrehabilitációs projekt, a Jutasi úti lakótelepen lakóépületeket szigetelnek, közterületek újulnak meg. Ön szerint a jövőben hogyan kellene a lakótelepen élők életminőségét javítani?
– A szociális városrehabilitáció egyik elemeként néhány panelépületet korszerűsítenek csupán. Ezek közül a Munkácsy Mihály utca 3. (az épület északi homlokzati falának hőszigetelése), és a Haszkovó utca 18. (az épület északi és keleti homlokzati falának hőszigetelése) értelmezhető részleges energiahatékonysági felújításként. A város 2011-ben elfogadott gazdasági programja rögzítette, hogy a veszprémi lakás célú épületeknek mindössze 2,2 %-a esett át komplex felújításon. Az elmúlt négy évben ezen a területen alig történt előrelépés, és az sem az önkormányzat közreműködésével. Ezért a szociális városrehabilitáció aprócska eredményével büszkélkedhet ugyan a városvezetés, hiszen ez nagy lépés a Fidesznek, a veszprémi lakóingatlanok számát tekintve azonban szinte semmi, de még a két érintett épületsor esetében sem nevezhető kielégítő megoldásnak.
A legolcsóbb és a legtisztább energia az, amelyet nem használunk fel: az LMP éppen ezért az energia megspórolását kívánja támogatni. A lakások nagyobb energiatakarékosságot lehetővé tevő hőszigetelése és energetikai korszerűsítése ráadásul jelentős számban teremt munkahelyeket. Az önkormányzatnak az eddiginél aktívabb szerepet kell vállalnia ezen területen.
A közterületek megújításánál a zöldfelületek növelésére kellett volna a hangsúlyt helyezni. Sajnos nem így történt. Hasonló beruházások esetében az LMP erre nagyobb figyelmet fordítana.
– A következő öt évre vonatkozóan a város mely összefüggő területein lenne szükség épületek és közterületek megújítására, bővítésére, fejlesztésére?
– A szociális városrehabilitáció javít valamit a Jutasi úti lakótelep állapotán, de itt további fejlesztésekre is szükség van, miközben nem szabad megfeledkezni a többi lakótelep élhetőségének előmozdításáról sem.
Prioritást kell kapnia olyan elhanyagolt ingatlanok hasznosításának, mint a Dózsa György utca 2. (volt Dimitrov), a Vár utca 10. (Közgazdasági Szakközépiskola volt épülete), vagy a Völgyhíd tér 2. (Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola és Diákotthon volt épülete).
