– Milyen célokat fogalmazott meg, amikor az országos választmány tagja lett?
– A tavaly márciusi tisztújító kongresszusunkat nem sokkal azután tartottuk, hogy a pártból kiléptek azok, akik más politikai irányvonalat kívántak képviselni. Az ezt megelőző fél évben folyton azt hallottuk, hogy az LMP-nek csatlakoznia kell valamiféle összefogáshoz, különben a párt léte is veszélybe kerülhet. Mi másként gondoltuk. Adott volt a feladat: bebizonyítani, hogy létezik Magyarországon önálló, életképes zöld alternatíva, ami nem ágyazódik be az eddig ismert jobb- vagy baloldali tömbbe; és ezzel új irányt mutathat, ha nem is azonnal, de hosszabb távon megváltoztathatja a politikát. Azt látjuk, hogy a politikai elit teljesen elszakadt a valóságtól, és mára már leginkább csak magával van elfoglalva. Kihívást jelentett, hogy az országgyűlési választások után megmaradjon a remény a változásra, amit a LMP képvisel. Az egy év munkájának sikere, hogy a Lehet Más a Politika ma is országgyűlési képviselettel rendelkezik. Nem volt könnyű dolgunk, hiszen tavaly bő fél évre megszűnt a parlamenti frakciónk, nehezített pályán kellett elérnünk ezt az eredményt.
Ami a saját szerepemet illeti, az országos választmányba az észak-dunántúli régió delegáltjaként kerültem be. Feladatom volt, hogy a régió öt megyéjének szervezeteivel folyamatosan tartsam a kapcsolatot, és az ő észrevételeiket, álláspontjaikat megjelenítsem az országos választmányban. Kiemelt feladatom volt az önkormányzati ügyek kezelése, tavaly április óta én vagyok a párt önkormányzati szakszóvivője, ami egy hónapja egészült ki egy újabb területtel, a rendészettel. Ebben a szerepkörben a munkámhoz tartozott, hogy helyben használható témajavaslatokat juttassunk a területi szervezeteinknek, nagyon fontosnak tartom ugyanis, hogy a helyi és az országos szint aktív kapcsolatban legyen egymással.
– Ha jól értem, ez sok utazással járó feladat.
– Igen, mivel folyamatos a kapcsolatom a régió tagságával. A régió több helyszínén tartottam sajtótájékoztatót, például a kapuvári húsüzem vagy a szombathelyi futballstadion ügyében, de ennek a munkának kevésbé látványos része is van. Például, amikor a helyi szervezetek közgyűlésein, választmányi ülésein, összejövetelein vettem részt.
Egyébként az LMP kongresszusának döntése értelmében a következő tisztújításon ez a régiós logika már nem jelenik meg. Ennek a rendszernek az volt a lényege, hogy ellensúlyozzuk a Budapest-központúságot, ne csak a fővárosi politikusoknak legyen esélye az országos vezetői feladatok ellátására. Úgy látjuk, hogy az LMP eljutott egy olyan életszakaszba, amikorra már a vidéki politikusok is képesek voltak megmutatni az arcukat, a régiós rendszer nélkül is országos szinten meghatározó szereplői lehetnek a pártnak.
– Mennyire erős az LMP vidéken – akár támogatottság, akár humán erőforrás tekintetében?
– Vannak gócpontok, erős bástyák, amelyek jellemzően ott alakultak ki, ahol önkormányzati képviselettel rendelkezünk. Ezek elsősorban a megyei jogú városok. Az előttünk álló önkormányzati választás azt a kihívást állítja elénk, hogy megtartsuk az eddigi önkormányzati helyeket, és olyan településeken is bekapcsolódjunk az önkormányzat munkájába, ahol eddig nem volt képviseletünk – és nem csak megyei jogú városokban, de kisebb településeken is ebben bízunk.
– Önkormányzati szakpolitikusként milyen szerepet vállal az LMP választási felkészülésében?
– Jelenleg egy tervezési fázisban vagyunk. Azt már májusban kimondta a kongresszusunk, hogy a főváros, a fővárosi kerületek, a megyei közgyűlések és a megyei jogú városok szintjén nem állítunk közös jelölteket a jelenlegi parlamenti pártokkal – beleértve azokat is, amelyek nem rendelkeznek önálló frakcióval (a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM ilyen – a szerk.). Az egyéb együttműködések szabályozása az országos elnökség hatásköre. Ezzel kapcsolatban már előterjesztettem egy anyagot, egy másikat pedig az alapmondásokról, fókusztémákról. Utóbbi ajánlásként használható a helyi szervezetek számára.
– Amikor tavasszal, a parlamenti választások előtt megkérdezték Schiffer Andrást, hogy az LMP listáján miért jobbára ismeretlen, új arcok szerepelnek, ő azt felelte, hogy a pártnak több méltatlanul ismeretlen politikusa van, akiknek helye lenne az országos közéletben. Önt név szerint is megemlítette, ám végül úgy alakult, hogy nem sikerült mandátumot szereznie. Hogy látja, mennyire lehet hatással az LMP országos munkájára egy politikus a frakción kívülről?
– Az LMP-ben törekszünk arra, hogy az öt parlamenti képviselőn kívül is nagyobb lehetőséget biztosítsunk néhány politikusnak, erre alakítottuk ki a szakszóvivői rendszert. Jelenleg nyolc-tíz szakszóvivőnk van, akik különböző területekkel foglalkoznak. Nyilván a média fogékonyabb a már ismert személyek megszólaltatására. Aktívnak kell lenni, át kell törni ezen a falon.
– Mindezt összegezve, hogy értékeli a választmányban végzett munkáját?
– Az alapvető céljainkat elértük: parlamenti párt vagyunk, európai parlamenti képviselőnk is van. Előttünk áll egy tisztújítás, aztán nekifutunk az önkormányzati választásoknak. Már elkezdődtek az egyeztetések a jelöltekkel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy az eddig elvégzett munkáról igazi mérleget az önkormányzati választások után tudunk majd vonni, és utána dönthetünk arról, hogyan építsük fel a következő három évet, hogy 2018-ra kormányzóképes párttá váljon a Lehet Más a Politika.
