A kormányfő pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a konfliktusos magyar ügyek közül kitért a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre, amelyről azt közölte: a strasbourgi bíróság indoklása alapján úgy látja, abból az ítéletből nem következik, hogy Magyarországnak meg kellene változtatnia a jogi szabályozást. A kabinet álláspontja az, hogy minél szigorúbbak a büntetések, annál kevesebb bűncselekményt követnek el. A nemzetközi vitákban a halálbüntetés mellett is ez a legfontosabb érv, vagyis, hogy igenis van visszatartó ereje - mondta, hozzátéve: kétségkívül nagy dilemma, hogy a halálbüntetés végrehajtásakor valakinek elveszik az életét, de miután ennek visszatartó hatása van, ezért néhány életet meg is mentenek. Az Európai Unió tiltja a halálbüntetést, "pedig ez is megérne egy misét" - jegyezte meg.
A szabad pálinkafőzéssel kapcsolatban Orbán Viktor arról számolt be, hogy dolgoznak egy új jogi megoldáson, amely "lényegében továbbra is lehetővé fogja tenni - de az európai bíróság ítéletét is tiszteletbe tartó módon - a pálinkafőzést Magyarországon". Jelezte azonban, hogy szerinte ezt is megtámadják majd. z akác ügyében feltette a kérdést: "miért gondolja azt bárki a világ bármely sarkán, hogy neki köze van ahhoz, beleszólhat abba, hogy Magyarországon milyen fák nőjenek". Szerinte ez abszurd. "Akác, méz, pálinkafőzés, uborka mérete, görbületi szögei és egyéb ilyen szamárságokban az uniónak vissza kellene adni a döntési jogot a nemzetállamokhoz" - összegezte véleményét.
Mint mondta, "szügyig állunk most is" a konfliktusokban, de ez nem baj, mert minél kevesebb a konfliktus, annál kevesebb érdeket lehet érvényesíteni. Értékelése szerint aki "nem áll ki magáért, az balek, lúzer, az nem alkalmas arra, hogy képviselje a saját nemzetét". Ezért a miniszterelnök szükségszerűnek tartja a konfliktusokat Brüsszellel. Szavai szerint "számos olyan döntésünk van Magyarországon, amelyet Brüsszelben meg lehet akadályozni". Fontosnak nevezte ezért, hogy Brüsszelben a magyarok érdekéért kiálló, tiszteletet kivívni képes politikusok képviseljék az országot. Sürgette egyúttal Európa teljes megújítását, mert az ma nem versenyképes, továbbá újból kiállt az Európai Unió bővítésének folytatása mellett, mert Magyarországnak az az érdeke, hogy lehetőleg minden irányból uniós tagállamok, illetve az EU-val mély, stratégiai megállapodást kötő országok vegyék körbe.
